3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?

Kérdés: Egy "normál" számviteli alany az önköltség megállapítására felkínált módszerek közül az alábbit választotta, 2014-től kezdődően: A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Ez módszerként szerepel a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében is, és a vállalkozás számviteli politikája is tartalmazza. Van valami törvényi akadálya a fenti módszer választásának?

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.

Kérdés: Társaságunk – többek között – vermut importjával és belföldi értékesítésével foglalkozik. Felmerült, hogy kell-e népegészségügyi termék­adót fizetni ezen termék értékesítése esetén?

Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?

Kérdés: Társaságunk díjat fizet az anyavállalatának kutatás-fejlesztési tevékenység következtében elő­álló eredmények használatának, hasznosításának jogáért, mely jogok egy részét ellenérték fejében leányvállalatai részére továbbadja. A társaság valójában egy nagyobb földrajzi területre vásárolja meg a K+F-eredmény használati, hasznosítási jogát, amelyet a leányvállalatai között feloszt. Kérdéses, hogy a társaság a használati, hasznosítási jog továbbadása esetén közvetített szolgáltatások értéke jogcímen csökkentheti-e helyi iparűzési­adó-alapját az anyavállalatának fizetett (fizetendő) díj összegével.

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az ország több településén van boltja, ezeket bejelentettük az érintett önkormányzatokhoz mint telephelyet. Azonban üzleti gyakorlat nála, hogy 1-2 hétre, esetleg maximum 1 hónapra más településeken, a település nagyáruházának folyosóján bérel néhány négyzetméteres területet, vagy akár egy minishopot, és itt folytatja az értékesítési tevékenységét. Aztán áttelepül egy másik helység másik áruházának shopjába. Előfordul, hogy egy évben 25-30 helyen is megfordul, ilyen átmeneti jelleggel aztán lehet, hogy nem megy vissza oda 5 évig, de lehet, hogy a következő évben visszamegy. Az iparűzési adó szempontjából ez azt jelentené, hogy a székhely és az állandó telephelyei mellett ezeket az átmeneti "boltokat" is be kellene jelenteni az illetékes önkormányzatokhoz? Ideiglenes ugye nem lehet, mert nem építőipar, és rendelkezik belföldi székhellyel, telephellyel. Azonban a fent vázoltak miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy hova jelentettük ki-be, aztán bevallásokat adni, megosztani az adót. Lehet-e olyan megoldás, amely alapján mentesülne ezen adminisztrációs teher alól, és mondjuk a székhely szerint illetékes önkormányzatnál lehetne az ezen településekre jutó iparűzési adót rendezni? A cég másik üzletpolitikai iránya az, hogy kiállításokra, vásárokra települ ki, és ott 2-3 napon keresztül árusít. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben mentesül az adott önkormányzatnál az iparűzési adó bejelentkezési, bevallási, fizetési kötelezettsége alól?

Kérdés: Cégünk az orvosi rendelőkben helyez el termékeinket népszerűsítő plakátokat, szóróanyagokat. Az orvosi rendelőket működtető vállalkozó háziorvosok, gazdasági társaságok vállalják a plakátok, szóróanyagok kihelyezését akként, hogy azok konkrét helyét a rendelő helyiségében ők maguk választhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy azokat jól látható helyre kell elhelyezni. A szóróanyagok elhelyezése vélhetően reklámadó-köteles, azonban kérdéses, hogy jelen esetben ki lesz a reklámadó alanya?

Kérdés: Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus elsejével kiegészült a (9a) bekezdéssel, amely alapján az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható. Kérdések: az új szabályozás alapján az önálló tevékenység keretében működő háziorvos az szja-ban a vásárolt praxisjogot költségként elszámolhatja-e? A betéti társaság keretein belül működő háziorvos a betéti társaság nevében vásárolhat-e praxisjogot, illetve a praxisjog árát elszámolhatja-e a társaság a költségei között?