3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?

Kérdés: A kft. a szavazati jogok 50%-át biztosító törzsrészvényekkel rendelkezett egy zrt.-ben. A kft. később a magánszemélyektől szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvényeket vásárolt. A részvényvásárláshoz nem kapcsolódott cégbírósági bejegyzés. A kft. elsőbbségi részvényszerzését az értékpapírszámlán jóváírták, a részvénykönyvbe bejegyezték. Mi minősül a szerzés időpontjának? Az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekbe bevezetnie? A kft. valamennyi törzsrészvényét, elsőbbségi részvényét értékesítette egy befektető részére. Mi minősül az értékesítés időpontjának? A törzsrészvényeket, az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekből kivezetni? A kft. a befektetővel úgy állapodott meg, hogy a befektető a részvények vételárát több részletben, több éven keresztül fizeti meg. A vételár még ki nem fizetett része után a befektető kamatot fizet. A kamatot hová kell könyvelni?

Kérdés: Egy kft.-nek 10 000 E Ft összegű terven felüli értékcsökkenési leírása volt, ez a tétel a társaságiadó-alapot növeli. Ugyanezen időszak végén egy behajthatatlan követelést leírtak (felszámolás miatt) 5000 E Ft értékben, melyre 100%-ban értékvesztést számoltak el a korábbi években, ez a társaságiadó-alapot csökkenti. Van a társaságnak nagyobb elhatárolt vesztesége is a törvényi feltételek mellett, csökkenthetem-e a társaságiadó-alapot pl. 5000 E Ft erejéig, vagy ennél nagyobb mértékben is?

Kérdés: Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott társasági adó és áfa adónemekben. Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősítette, ezért az ezekre elszámolt értékcsökkenést kivette a költségek közül. Ugyanezen tételek visszaigényelt áfáját az egyéb ráfordítások között rendelte elszámolni. A társaságiadó-alapot korrigálta ezekkel a tételekkel. A határozat szerint a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett. Nem rendelkezett viszont arról, hogy mi legyen az eszközök bekerülési értékével, amit a megfelelő tárgyieszköz-számlákon tartunk nyilván. Mivel szemben kell ezeket a könyvekből kivezetni?

Kérdés: 2013. évre mikrogazdálkodói beszámolót készítünk. Ebben a sajátos beszámolási formában lehetséges fejlesztési tartalék képzése? 2013. évben van eredménye a vállalkozásnak, 2014-ben jelentős beruházást hajtunk végre, ehhez a fejlesztési tartalékot fel tudnánk használni.

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?

Kérdés: Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.

Kérdés: A civil szervezetnél felmerült, hogy helyesen jártam-e el. Amikor az elnök vagy a tisztségviselő Romániába vagy Szlovákiába átmegy saját gépkocsival, akkor lefénymásolom az autó forgalmi engedélyét, a kötelező felelősségbiztosítási csekket, és a leadott útnyilvántartás alapján íratok kiküldetési rendelvényt a megtett kilométerekre. Ezt a kiküldetést elrendelőkkel aláíratom, a 08-as bevallásban nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés címén feltüntetem.