Találati lista:
551. cikk / 3417 Leányvállalatból kivált társaság részesedése a tulajdonosnál I.
Kérdés: A Holding Zrt.-nek van egy leányvállalata, 100%-os tulajdoni részesedéssel. A leányvállalatból szétválás keretében kivált egy másik társaság. A kiváló társaság "vitte magával" a jogelőd leányvállalat saját tőkéjének egy részét. A tulajdonos Holding Zrt. hogyan és milyen értékkel könyveli a kiválással létrejött társaságban szerzett új részesedést?
552. cikk / 3417 Értékhelyesbítés megszüntetése
Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
553. cikk / 3417 Osztalék a kültagnak
Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
554. cikk / 3417 Bejárat aszfaltozása
Kérdés: Saját tulajdonú telephelyünkön (kft.) leaszfaltozzuk a bejáratot és az épületek közötti területet. Milyen leírási kulcsot lehet alkalmazni? Kell-e maradványértéket feltüntetni?
555. cikk / 3417 Egyszemélyes kivás kft. osztalékkivétele
Kérdés: Egyszemélyes katás kft. osztalékot szeretne kivenni 2021 nyarán. Minden feltétel adott, az eredmény katás időszak alatt képződött, tehát meg kell fizetni utána az adót. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beszámoló készítésekor nem határozunk el osztalékfizetést, amit be kellene vallani a 20 KIVA nyomtatványon, és 12%-kal leadózni, hanem júniusban osztalékelőlegként vennénk ki, ami után már csak 11% a kiva? Nagy összegről van szó, így az az 1% is jelentős.
556. cikk / 3417 2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése
Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
557. cikk / 3417 Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan
Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
558. cikk / 3417 Különbözeti árrés alapja
Kérdés: Használtautó-kereskedéssel foglalkozó cég a különbözet szerinti adózást választotta. Mikor jár el helyesen a cég a különbözeti árrés alapjának meghatározásakor? Az autókat az EU-n belül szerzi be, szintén különbözeti áfával. Helyesen jár-e el, ha a beszerzési árba beszámítja a mindenkori autó alvázszámával, motorszámával feltüntetve kiállított szállítási, szerelési, licitköltségeket, vagy csak a gépjármű beszerzési értékét veszi figyelembe? Külön számlát kap a gépjármű áráról, amely viszonteladói különbözeti ár, illetve külön számlát az egyéb költségek, mint a szállítási díj, kezelési díj, ezek pedig EU-s fordított adózással vannak kiállítva.
559. cikk / 3417 Az örökös üzletrészét a kft. veszi meg
Kérdés: A kft. tulajdonosa meghalt. Örököse nem akar tulajdonos lenni. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a meghalt tulajdonos üzletrésze 1,2 millió Ft volt. Az örökös 3,9 millió forintot szeretne érte, 2020. 12. 31-én megkapja. Ez a cégbíróságon jegyzőkönyvvel szabályosan átfut, az üzletrészt a kft. veszi meg (bankból egyenlíti ki). Szeretném könyvelési tételekkel is megérteni, hogyan fog 12. 31-én kinézni a főkönyv.
560. cikk / 3417 Nyitómérleg eszköz- és forrásoldalának egyezősége
Kérdés: A katás bt. áttér a Tao-tv. hatálya alá. A nyitómérlegben szereplő adatok: Pénzeszközök 100, Jegyzett tőke 50, Adófizetési kötelezettség (40% kata) 1500. Az eszközök és források különbözetét eredménytartalékként kell beállítani a nyitómérlegbe? Ebben az esetben a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken. Az eredménytartalékon ebben az esetben nem valós veszteséget tart nyilván a bt. Hogyan jár el helyesen a bt. a nyitómérleg készítésénél a fenti adatok alapján?
