Leányvállalatból kivált társaság részesedése a tulajdonosnál I.

Kérdés: A Holding Zrt.-nek van egy leányvállalata, 100%-os tulajdoni részesedéssel. A leányvállalatból szétválás keretében kivált egy másik társaság. A kiváló társaság "vitte magával" a jogelőd leányvállalat saját tőkéjének egy részét. A tulajdonos Holding Zrt. hogyan és milyen értékkel könyveli a kiválással létrejött társaságban szerzett új részesedést?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 85. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti előírásokat kell figyelembe venni. A hivatkozott előírások szerint a szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet–növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit;–csökkenti az értékhelyesbítés összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Osztalék a kültagnak

Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
Részlet a válaszából: […] ...további adó nem terheli. Értelmetlen a magánszemélyek adózott jövedelmét megbontani személyes közreműködés ellenértékeként és osztalékként kapott részre. Tekintettel arra, hogy a kültag személyes munkavégzésre nem kötelezett, az adott bt.-nél a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Bejárat aszfaltozása

Kérdés: Saját tulajdonú telephelyünkön (kft.) leaszfaltozzuk a bejáratot és az épületek közötti területet. Milyen leírási kulcsot lehet alkalmazni? Kell-e maradványértéket feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...lehet értéknövelő beruházásként elszámolni.Ha nem beruházás, akkor nincs terv szerinti értékcsökkenési leírás sem, de maradványértékkel sem kell számolni.Ha a bejárat, illetve az épületek közötti terület nincs tartós, beton- vagy egyéb burkolattal ellátva, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kivás kft. osztalékkivétele

Kérdés: Egyszemélyes katás kft. osztalékot szeretne kivenni 2021 nyarán. Minden feltétel adott, az eredmény katás időszak alatt képződött, tehát meg kell fizetni utána az adót. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beszámoló készítésekor nem határozunk el osztalékfizetést, amit be kellene vallani a 20 KIVA nyomtatványon, és 12%-kal leadózni, hanem júniusban osztalékelőlegként vennénk ki, ami után már csak 11% a kiva? Nagy összegről van szó, így az az 1% is jelentős.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdés b) pont szerint az adóalap meghatározásakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolt veszteségként továbbvihető, hacsak nem áll fenn a nem rendeltetésszerű joggyakorlás, de úgy véljük, önmagában az osztalékkötelezettségnek a tagok általi elengedésével nem sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás elve.(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján – úgy tűnik – az adott társaságnál a végelszámolási vagyonmérleg elkészítésekor nem vették figyelembe, hogy a végelszámolásra kerülő társaságnál van egy olyan épület-ingatlan, amelynek a piaci értéke 30.000 E Ft.A végelszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címke:

Különbözeti árrés alapja

Kérdés: Használtautó-kereskedéssel foglalkozó cég a különbözet szerinti adózást választotta. Mikor jár el helyesen a cég a különbözeti árrés alapjának meghatározásakor? Az autókat az EU-n belül szerzi be, szintén különbözeti áfával. Helyesen jár-e el, ha a beszerzési árba beszámítja a mindenkori autó alvázszámával, motorszámával feltüntetve kiállított szállítási, szerelési, licitköltségeket, vagy csak a gépjármű beszerzési értékét veszi figyelembe? Külön számlát kap a gépjármű áráról, amely viszonteladói különbözeti ár, illetve külön számlát az egyéb költségek, mint a szállítási díj, kezelési díj, ezek pedig EU-s fordított adózással vannak kiállítva.
Részlet a válaszából: […] ...ahol az eladási ár megegyezik az Áfa-tv. szerinti eladási árral, a beszerzési érték viszont az Szt. 47. §-a szerinti bekerülési értékkel kell, hogy megegyezzen. Így a használt autók beszerzési értéke a vételáron túlmenően magában foglalja a raktárba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címke:

Az örökös üzletrészét a kft. veszi meg

Kérdés: A kft. tulajdonosa meghalt. Örököse nem akar tulajdonos lenni. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a meghalt tulajdonos üzletrésze 1,2 millió Ft volt. Az örökös 3,9 millió forintot szeretne érte, 2020. 12. 31-én megkapja. Ez a cégbíróságon jegyzőkönyvvel szabályosan átfut, az üzletrészt a kft. veszi meg (bankból egyenlíti ki). Szeretném könyvelési tételekkel is megérteni, hogyan fog 12. 31-én kinézni a főkönyv.
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék összege–fedezetet nyújt úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (megszerzés) értékével csökkentett saját tőke–nem csökken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:    

Nyitómérleg eszköz- és forrásoldalának egyezősége

Kérdés: A katás bt. áttér a Tao-tv. hatálya alá. A nyitómérlegben szereplő adatok: Pénzeszközök 100, Jegyzett tőke 50, Adófizetési kötelezettség (40% kata) 1500. Az eszközök és források különbözetét eredménytartalékként kell beállítani a nyitómérlegbe? Ebben az esetben a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken. Az eredménytartalékon ebben az esetben nem valós veszteséget tart nyilván a bt. Hogyan jár el helyesen a bt. a nyitómérleg készítésénél a fenti adatok alapján?
Részlet a válaszából: […] ...különbözete) -1400, azaz 1400 a saját tőke összege, amelyből 50 a jegyzett tőke, -1450 az eredménytartalék. Nem helyes az eredménytartalékkal kapcsolatos véleménye, hogy azon nem valós veszteséget tart nyilván a bt. Sajnálatos, de a veszteség valós, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címke:
1
55
56
57
342