3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk – ipari tevékenysége folytatásához – raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?

Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.

Kérdés: Az rt. és a megszűnő kft. között megkötött szerződés alapján az rt. köteles a megszűnő kft.-t terhelő szavatossági és kártérítési igényeket rendezni a kft.-től átvett egyösszegű átalány fejében. Hogyan kell elszámolni a kapott átalányösszeget, illetve a szavatossági és kártérítési kötelezettségekre fizetett összegeket, ha a kft. tevékenysége alapvetően építőipari jellegű volt?

Kérdés: A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a próbaüzem feladata az üzembe helyezésre kerülő beruházás összes gépének, berendezésének és az ezek használatát biztosító építményeknek együttes és meghatározott ideig történő üzemszerű működtetése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendeltetésszerű, rendszeres és folyamatos üzemeltetés biztosított-e, és a beruházás alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására? Van-e a próbaüzemeltetésnek időbeli korlátja? A környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulása nélkül megkezdhető-e a próbaüzem? A próbaüzemeltetés mely költségei azok, amelyeket beruházásként kell elszámolni? Ha a próbaüzem időtartama elhúzódik, a használt gépek amortizációja elszámolható? Ha nem, akkor az előállított termékek önköltségénél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának hiánya torzulást okozhat.

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?

Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?