2401 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: A társaság határidős devizaügyleteket köt: előre rögzített árfolyamon deviza vétele vagy eladása egy jövőbeni időpontban. Az ügylet megkötésének időpontjában nem ismert, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási ügylet lesz, ez a társaság döntésétől függ, amelyet a jövőbeni értéknap előtt bármikor megtehet. Elszámolási határidős ügyletek esetén a számviteli törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat, leszállítási ügyletek esetén az ügylet zárásáig nincs számviteli feladat. Ha a társaság a mérlegkészítés időpontja után úgy határoz, hogy az ügylet elszámolási, kell-e önellenőrzéssel módosítani a tárgyévi beszámolót az időarányos nyereség vagy veszteség elszámolása miatt?

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?

Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?

Kérdés: Szövetkezetünk az 1992. évi törvény alapján működő szövetkezet volt. A Szöv-tv. 105. §-ának (8) bekezdésével kapcsolatos tőkerendezéshez kérem a segítségüket. A saját tőke szerkezete: a jegyzett tőke 38 millió, a tőketartalék 9 millió, az eredménytartalék 178 millió, a lekötött tartalék 60 millió, az értékelési tartalék 39 millió, összesen 324 millió forint.

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?

Kérdés: Milyen könyvelést köteles vezetni a földtulajdonosok vadászati közössége a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben foglalt pénzügyi beszámoló alátámasztására? Az Áfa-, az Szja-, a Tbj.-törvényen kívül vonatkozik-e rá más adótörvény?

Kérdés: Építőipari kft. dolgozói a kft. által bérelt személygépkocsival járnak a különböző építkezésekre. A gépkocsival 5 saját munkavállaló munkába járását oldjuk meg úgy, hogy az egyik dolgozónk reggelente összeszedi a kollégáit, délután hazafuvarozza őket, éjszakára a lakóhelyén áll az autó, de magáncélra nem használhatja, ezt a belső szabályzat is tiltja, és a menetlevélből is kiderül. Kérdésem, hogy ez minek minősül? Csoportos személyszállításnak? (A törvényben említett 4 fő mindennap megvan.) Ha csoportos személyszállítás, kell-e cégautóadót fizetni? Az Szja-tv. szerint a munkaviszonyban álló dolgozónak a lakóhely és a kirendelési hely között lévő útszakaszon a cégautó használata üzleti célú használatnak minősül, tehát ezen a jogcímen nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Viszont éjszaka a munkavállaló lakhelyén tárolják az autót, maga ez a tény is adóztatható körülményt teremt. Ha a menetlevélből egyértelműen kiderül, hogy nincs magánhasználat, kell cégautóadót fizetni?

Kérdés: Egy szakközépiskola diákjait egy külső cég foglalkoztatja. Az elvégzett munkára a cég az iskolával szerződik, a teljesített munka ellenértéke az iskola bankszámlájára érkezik. A diákok kifizetése a munkájuk arányában történik, amelynek módja a következő: a diákok készpénzes számlát hoznak vásárlásaikról, az egyénenkénti, meghatározott összegben. Az iskola a kis értékű ajándék körébe sorolja a számlákat. A diákot megilleti az Szja-tv. szerinti kis értékű ajándék? Helyes a leírt eljárás?

Kérdés: A készlet értékében bekövetkezett csökkenést a külföldi anyavállalat megtéríti számunkra. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet?