2401 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?

Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?

Kérdés: Kft. alapításakor a törzstőkebefizetést a magánszemély tagok a személygépjármű apportjaként kívánják teljesíteni. Mivel az apport piaci értéke magasabb, mint a törzstőke értéke, a különbözetet törzstőkén felüli vagyonként (tőketartalékként) kívánják nyilvántartani. Mivel a magánszemélyek nem áfaalanyok, úgy gondoljuk, az apport egyik fél szempontjából sem jár áfafizetési kötelezettséggel, 2008-tól sem. Később készpénzzel kiváltják az apportot, és a gépjárművet értékesítik. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását elszámolni? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Kereskedelmi vállalkozásoknál pénztárgép használatakor a pénztárgépszalag mellé kötelező-e hozzátűzni a nyomtatványboltokban vásárolható pénztárjelentést, és azt értelemszerűen vezetni? Ha jogszabály írja elő, kérem, írják meg, hogy melyik!

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá 2007-ben bejelentkezett kettős könyvvitelt vezető társaság a 2006. évi adózott eredmény elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. Az osztalékot 2007-ben nem fizették ki. Így a jóváhagyott osztalék a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy a 2007. évi beszámoló után, a 2007. év már evázott eredményeként az a tagok között adómentesen felosztásra kerüljön, amennyiben még a 2007. évi eredmény elfogadása előtt a tagok lemondanak az előírt osztalékról?

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.

Kérdés: Társaságunk sütőipari termékek értékesítésével foglalkozik. Partnereinkkel a szerződésben rögzítjük a számlázási időszakokat. Ez lehet szállításonkénti vagy akár havi elszámolás is. Van olyan ügyfél, akinek 20 üzletbe naponta két alkalommal szállítunk, és havonta egy számla készül róla. Eddig ez az ún. gyűjtőszámla úgy nézett ki, hogy termékenként összevontan szerepelt rajta az összes tárgyhavi értékesítés. A számla mellé volt csatolva a leigazolt szállítólevelek egy-egy példánya. Az új Áfa-tv. gyűjtőszámlára vonatkozó rendelkezése szerint a számlán teljesítésenként szerepeltetni kellene az áfaalapot, az áfát? Mit jelent ez a fent leírt partner esetében? A partnerekkel kötött szerződésben a számlázási időszak elszámolási időszaknak tekintendő-e? És az elszámolási időszakonként kiállított számla gyűjtőszámla-e?

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?

Kérdés: A bt., a kft. és egyéni vállalkozási formában működő háziorvosok, az evabevételi nyilvántartást vezetők hogyan számolják el a vizitdíjat? A 3226. kérdésre adott válasz a kettős könyvvitelt vezetők számára megfelelő, de a bevételi nyilvántartást vezetők számára a válasz nem megfelelő.

Kérdés: A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?