Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] A beszámítás jogi követelményeit a Ptk. 296-297. §-ai tartalmazzák. A Ptk. előírásainak megfelelő esetekben lehet a számviteli elszámolás során az egynemű és lejárt követelést a kötelezettség összegében beszámítani. Nincsen arra lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy közvetlenül erre nincs lehetőség.A tagok megtehetik, hogy lemondanak az osztalékról. A kft. a jóváhagyott osztalékot a kötelezettségek között mutatja ki. Ha a tagok lemondanak az osztalékról, azt a társaságnál elengedett kötelezettségként kell elszámolni (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-a szabályozza a tartozásátvállalás jogi feltételeit. A Ptk. előírásainak megfelelő tartozásátvállalás (kötelezettségátvállalás), ha az ellentételezés nélkül történik, szerződés (megállapodás) szerinti összegét az átvállaló az Szt. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány társaságjogi és számviteli kérdést tisztázni kell, mivel azok befolyásolják az adózási kötelezettséget is.A Gt. 167. §-ának (1), illetve 259. §-ának (1) bekezdése alapján a tőkeleszállításról szóló taggyűlési, illetve közgyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Skontót alátámasztó jogszabályok

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?
Részlet a válaszából: […] A skontó miatt a társasági adó alapját nem kell módosítani [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja, valamint a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja és ne) alpontja]. Ebből a szempontból skontónak azonban csakaz Szt. 84....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szállítói kötelezettség elengedése

Kérdés: A kft. külföldi felé fennálló szállítói tartozása 1999 óta eléri a 70 millió forintot. Elengedheti-e a külföldi szállító ezt a tartozást, és ha igen, mik ennek a könyvelési, számviteli, adózási vonzatai?
Részlet a válaszából: […] A külföldi szállító a követelését elengedheti, ennek nincs jogszabályi akadálya. A kft.-nek – kötelezettsége elengedése esetén – a hitelező (szállító) írásbeli, az elengedés okait is tartalmazó nyilatkozata alapján az elengedett összeget rendkívüli bevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] A Dktv. 1. §-ának (3) bekezdése alapján: amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a devizabelföldiek belföldön és külföldön, a devizakülföldiek belföldöndevizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 73. §-a (2) bekezdése d) pontjának előírásából következik: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a pénzügyi lízing keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás különböző jogcímeken kaphat pénzt, utalhatnak bankszámlájára összeget. Ezen átutalások könyveléséhez azonban minden esetben szükség van a megfelelő bizonylatra is.Amennyiben a vállalkozás valamilyen tevékenységet végzett tulajdonosának, akkor azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] A külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
…
15
16
17