Jegyrendelés interneten

Kérdés: Társaságunk egy vásár alkalmával ajándéksorsolásos játékot szervezne. A kisorsolt ajándékok a 2008. évi foci-EB-re szóló jegyek lennének. Kollégánk egy internetes oldalon megrendelte és ki is fizette bankkártyával a jegyek árát. Interneten visszaigazoló bizonylatot kaptunk. Később kiderült, csak egy hivatalos weboldal van, ahol a jegyeket meg lehet rendelni. Mi nem ezen rendeltük, és így bizonytalan, hogy megkapjuk azokat. Amennyiben nem kapunk jegyet, és a pénzt sem kapjuk vissza, hogyan számoljuk el az egyéb követelések között kimutatott összeget? Elengedett követelésként? Térítés nélkül átadott pénzeszközként? Van-e utána illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a legtermészetesebb esetet nem tartalmazza: ha akifizetett összegért a megrendelő nem kapja meg a jegyeket, a pénzt átvevő ajegyek árát fizesse vissza. Ha ezt nem teszi, akkor a cégnek a követelésétbírósági úton kell érvényesíteni. Minden más esetben az ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Behajthatatlan követelések dokumentuma

Kérdés: Az év végi zárások előkészítésénél a felszámolás alatt álló adósaink (vevőink) felszámolóját levélben megkerestük, hogy behajthatatlansági nyilatkozatot adjanak, ha a cég fizetésképtelen. 2008. február hónapban 3 ilyen behajthatatlansági nyilatkozat is érkezett. 2007. 12. 31-ével behajthatatlan követelésként leírhatom ezeket? 2007. évi társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Vagy csak 2008-ban írhatom le, hogy ne legyen társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-a alapján a mérlegforduló napján fennállókövetelésekkel kapcsolatosan a vevő, az adós minősítését a mérlegfordulónap ésa mérlegkészítés időpontja között kell elvégezni, jellemzően a mérlegkészítésidőpontjában rendelkezésre álló információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] Az adott esetben követendő eljáráshoz a 2001/20. Adózásikérdés ad iránymutatást. Ennek megfelelően külön kell kezelni az épített utak,illetve közművek átadását. Út esetében szóba jöhet az Áfa-tv. 7. §-ának (3) bekezdésee) pontjának előírása, feltéve hogy az út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] Nem egyszerű a kérdésekre válaszolni. Bár hosszabban idéztüka kérdést, még sem szerepel abban minden olyan tényező, ami az egyértelműválaszhoz kellene.Kezdjük a végén! A bírósági iratokban lévő eredeti számlákhelyett az azokról kért hiteles másolatok a könyvelés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Devizás követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk el szeretné engedni egy külföldi vevő devizás követelését. A követelés elengedéséhez elegendő-e egy, a vevő részére írt levél, amelyben közöljük, hogy az ilyen számú számla szerinti követelésünket elengedjük, vagy további dokumentációkra is szükség van?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a nyereségben érdekelt vállalkozásnem jótékonysági intézmény, nyilvánvalóan nem elegendő csak a külföldi vevőnekírt levél a követelés elengedéséhez. Tisztázni kell, hogy mi indokolja azelengedést (az adós csődbe ment, vagy a jó kapcsolat érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Eszközátadás a szakképzési hozzájárulás terhére

Kérdés: Kérem, ismertessék a szakképzési hozzájárulás terhére a szakképző iskolának átadott tárgyi eszköz számviteli elszámolását! Az átadásról áfás számlát kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (Szak-tv.)lehetővé teszi, hogy fejlesztési támogatásként a szakképzési hozzájárulásfizetésére kötelezett a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköztadjon át. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Faktorálás készfizető kezességgel

Kérdés: Cégünk egy vevői számlát megfaktoráltatott. A vevő nem tudta határidőre kifizetni a számla összegét a faktorcégnek, így a faktorálási szerződés értelmében cégünknek készfizető kezesként kellett helytállnia. Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy a kérdéses esetbenfaktorálás alatt a Ptk. szerinti követelésengedményezést ért a kérdező cég(követelés engedményezése ellenérték fejében). A követelésengedményezésnek aPtk. előírásaiból következő szabályait részletesen ismertettük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk alapítványt támogatott saját termelésű készlet átadásával. A termékről számlát nem állítottunk ki, áfát sem fizettünk utána. A készletek közül közvetlenül vezettük ki a terméket a 8. számlaosztályban szereplő adományok-támogatások számlával szemben. A könyvelés nem érintette az 5. számlaosztályt, így az év elejei és a jelenlegi készletérték különbözete nem egyezik meg a "Saját termelésű készletek állományváltozása" számla egyenlegével. Helyesen könyveltük az adott tételt?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem könyveltek helyesen.Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint arendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadotteszközök nyilvántartás szerinti értékét, így a térítés nélkül átadott sajáttermelésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdések végén kezdjük. Bár a kérdés nem utalrá, feltételezzük, hogy a marketingakcióval megcélzott fogyasztókmagánszemélyek. Az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.14. pontja szerint: adómentes természetbeni juttatás a kifizetőáltal üzletpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Különadó adóalapját csökkentő tétel

Kérdés: A különadó alapjának meghatározása során a törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt csökkentő jogcímek között figyelembe lehet-e venni a társaság tagjai által elengedett tagi kölcsön miatt az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeget, mint véglegesen kapott támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról ésjáradékról szóló 2006. évi LIX. törvény (különadótörvény) 3. §-ának módosított(1) bekezdése szerint a társas vállalkozás – az előtársaság kivételével – 4százalék mértékkel különadót állapít meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
11
12
13
18