Csoportos élet- és baleset-biztosításnál kedvezményezett a cég

Kérdés: Cégünk csoportos élet- és baleset-biztosítást kötött a dolgozóira. Biztosítottak a dolgozók, kedvezményezett a cég (a dolgozók lemondtak a kedvezményezetti pozícióról). A lenti könyvelési tételek helyességét meg tudják erősíteni vagy cáfolni? Éves biztosítási díj elszámolása: T 368 (követelés biztosítóval szemben) – K 454 (szállítók) Baleset miatt kifizetés elszámolása: T 384 (bank) – K 368 (követelés biztosítóval szemben). A 368 egyenlegét minden év 12. 31-ével kell elszámolni pénzügyi ráfordításként vagy pénzügyi bevételként? Fenti esetben a biztosítás után nem kell adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Költségként azt lehet elszámolni, amely a szerződőnél a kifizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol– a szerződő fél: a vállalkozás;– a biztosított: a vállalkozás dolgozója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Ügyvezető baleset-biztosításának elszámolása

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére baleset-biztosítást kötöttünk halál, illetve baleset esetére, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége. Hogyan kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...csak általánosságban lehet megválaszolni.A vállalkozás – mint szerződő – által a magánszemély (ügyvezető) javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során a következőket indokolt figyelembe venni.A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Kétfajta biztosítás, kedvezményezett a cég

Kérdés: A társaság az alábbi kétfajta biztosítást kötötte meg egy biztosítótársasággal, mindkettő esetében a kedvezményezett a cég:
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – biztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...befektetési egységekhez kötött életbiztosítások – függetlenül attól, hogy egyszeri díjfizetésűek vagy rendszeres havidíj-fizetésűek – díja két részből áll. Egyrészt áll az életbiztosításnak a biztosítási díjából (ez a kisebbik rész), másrészt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a baleset- és a betegségbiztosításokról – érdemes részletesen szót ejteni. A kockázati biztosítások közé a halál esetére szóló életbiztosítások, a baleset és a betegségbiztosítások tartoznak. Ezek a biztosítások tehát csak akkor teljesítenek kifizetést, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...azaz a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Nem keletkezik sem a cégnek, sem a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége: amennyiben a haláleseti és/vagy a lejárati kedvezményezett maga a cég. Ekkor azonban nem költségként, hanem követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Visszavásárolt biztosítási díj kifizetése

Kérdés: Cégünk életbiztosítást kötött magánszemély biztosított részére. A szerződő partner a cég. A cég a havonkénti biztosítási díjat követelésként számolta el, a magánszemély kedvezményt nem vett igénybe. 15 év után a cég a biztosítást visszavásárolta, és a biztosítóval szembeni követelését kivezette. A magánszemélynek szeretné kifizetni a visszakapott biztosítási díjat, milyen adófizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A cég részéről a magánszemélynek kifizetendő, biztosítótól visszakapott biztosítási díj olyan jövedelem lesz, mint amilyen jogviszonyra tekintettel adja azt a cég. Ha a magánszemély munkavállaló, akkor a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy kft. "rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó" életbiztosítást kötött. A szerződő a kft., biztosított az ügyvezető, haláleseti szolgáltatásra kedvezményezett az ügyvezető felesége, aki munkaviszonyban van a kft.-nél. A díj fizetése rendszeresen félévenként esedékes. Tudomásunk szerint 2014-től (2013-as évre is nagyrészt visszamenőleges hatállyal) a biztosítások tekintetében változások történtek, melyek nehezen értelmezhetők. Helyesen járunk-e el a leírt biztosítás esetén, ha annak díját rögtön költségként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási díjat, ahol a biztosítási szerződés szerint a kft. (a szerződő) a biztosítási szerződés kedvezményezettje. Ha a kft. olyan életbiztosítást köt, melyben szerződő fél a kft., a biztosított a kft. ügyvezetője, a kedvezményezett pedig természetes személy (a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Egyéni vállalkozó életbiztosítása

Kérdés: Magánszemélyként kétfajta befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötöttem. Az egyik lejárat nélküli, forintalapú, egyszeri díjas + eseti díjat is fizettem. A másik 10 év után lejár, euró­alapú és rendszeres díjfizetésű (havi). Két kérdésem van:
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó semmilyen saját magára kötött életbiztosítás biztosítási díját nem számolhatja el költségként, ez csak alkalmazott esetében lehetséges, de akkor is csak kockázati élet-, baleset-biztosítás esetében. Így a biztosító szolgáltatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Biztosítás pénzkivonással

Kérdés: Bizonytalan vagyok egy "befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás" elszámolása tekintetében. Szerződő fél "A" kft., biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége. Miután a biztosítás befektetés jellegű, hozamot is ígérő, ezért követelésként számoltam el a biztosítóval szemben. Az ötvenoldalas kötvény elolvasása után elbizonytalanodtam, mert a kötvényben rögzítették, hogy rendszeres pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ilyen esetben viszont tudomásom szerint költségként kell elszámolni a biztosításra befizetett összeget. Mi a helyes elszámolása az ilyen "vegyes" jellegű biztosításnak?
Részlet a válaszából: […]  A számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy a biztosításígér-e vagy sem hozamot. A számviteli elszámolás megítélésénél jelen esetbenazt kell mérlegelni, hogy a kft. a biztosítási időtartam alatt a díjtartalékterhére vonhat-e pénzt ki úgy, hogy a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott biztosítás a magánszemélynél – azSzja-tv. 3. §-ának 50. pontja alapján – adóköteles jövedelemnek minősül. AzSzja-tv. előírása szerint a magánszemélynél a jövedelem megszerzésénekidőpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
1
2
3
4