Lovaspálya besorolása

Kérdés: Lovaspálya és lójártató építmény tárgyi eszközök közötti besorolásával, illetve értékcsökkenésével kapcsolatos a kérdésünk. Minek minősül a lovaspálya a számviteli törvény szerint, lehet-e rá értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, hány százalékot? Útburkolata, makadámburkolata, alapcsövezése van a pályának, a tulajdonos egyben szeretné aktiválni a lovaspályát. Ez ilyen formában lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...nem különülnek el, illetve egymástól nehezen választhatók el. Ezt az elkülönítést azonban meg kell tenni, alapvetően az eltérő hasznos élettartam, ebből adódóan az értékcsökkenés elszámolása miatt. Nyilvánvaló, hogy a lovaspálya nem lehet egyetlen tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Termékbiztonság tanúsítása – CE

Kérdés: Társaságunk egy új terméket fog gyártani, amihez elvégeztette a "Termékbiztonság tanúsítás" CE-t. Ez költségként számolandó el, vagy az immateriális javak között?
Részlet a válaszából: […] ...javak között vagyoni értékű jogként kell állományba venni, értékcsökkenési leírásként a költségek között – a várható hasznos élettartam (a tanúsítás időtartama) függvényében – elszámolni.Ha viszont a termékbiztonság tanúsítását évenként, esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet a válaszából: […] ...használatba veszik. Pótlólagos beruházásnál a meglévő tárgyi eszköz bővül, rendeltetése megváltozik, átalakítják, élettartama, teljesítőképessége növekszik. A pótlólagos beruházás (és felújítás is) növeli az eszköz értékét, és ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...terv szerinti értékcsökkenés magasabb összegű lenne, a terven felüli értékcsökkenés későbbi visszaírásának hiányában a hasznos élettartam is lerövidülne, ami nem felelne meg az Szt. 52. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Hálózatcsatlakozási díj kimutatása

Kérdés: A beruházás során fizetett hálózatcsatlakozási díjat vagyoni értékű jogként kell könyvelni, vagy a beruházással az ingatlanra aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...– villamoshálózat-csatlakozási díj alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást kell elszámolni. Ezen vagyoni értékű jog hasznos élettartamát és az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét célszerű az alapul szolgáló (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...lízingbe vevő a lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Tárgyi eszközök felértékelése – beolvadás

Kérdés: Beolvadó társaság felértékeli tárgyi eszközeit. A befogadó társaság a felértékelt összeget tekinti bruttó értéknek, és ez alapján számolja el az értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...különbözet társasági adóját a beolvadást követően közvetlenül nem kell megfizetni, annak a megfizetésére a tárgyi eszközök hasznos élettartama alatt kerül sor. (Az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása változatlan!)Ha a beolvadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Üzleti vagy cégérték leírása

Kérdés: A megkezdett üzleti vagy cégértéket eddig el lehetett számolni a kezdés évében is. Ez is változik 2015-től, azaz azt is csak 10%-kal lehet ezentúl amortizálni?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény általános előírásait kell alkalmazni. Ehhez az üzleti vagy cégérték bekerülésekor meg kell határozni a hasznos élettartamot, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírást, a maradványértéket. Egyszerre történő leírást eddig is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...jogot pedig a visszavételi értéken az eszközök között kell nyilvántartásba venni (T 126 – K 454), meg kell határozni a várható hasznos élettartamát, a maradványértéket, továbbá az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegét. (A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Fejlesztési tartalék feloldása lízingnél

Kérdés: Társaságunk 2014. évben nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsit. A 2013. évben képzett fejlesztési tartalékot feloldhatja erre a célra? A nyílt végű lízing keretében beszerzett személygépkocsi beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...követően, a rendeltetésszerű használatbavételkor köteles a beruházási számláról a járművek közé átvezetni, meghatározni a hasznos élettartamot, a maradványértéket és az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás arányát, összegét.A Tao-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
1
12
13
14
35