808 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: A különböző időpontokban beszerzett diszkontértékpapírok csoportos nyilvántartása megvalósítható-e?

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?

Kérdés: A gépjármű műszaki vizsgája két évig érvényes. A műszaki vizsgáztatás díját emiatt el kell-e határolni? Egy gép, termék műszaki megfelelőségi vizsgálatát, amennyiben az igazolás több évig érvényes, el kell-e időben határolni?

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?

Kérdés: Az rt. és a megszűnő kft. között megkötött szerződés alapján az rt. köteles a megszűnő kft.-t terhelő szavatossági és kártérítési igényeket rendezni a kft.-től átvett egyösszegű átalány fejében. Hogyan kell elszámolni a kapott átalányösszeget, illetve a szavatossági és kártérítési kötelezettségekre fizetett összegeket, ha a kft. tevékenysége alapvetően építőipari jellegű volt?

Kérdés: A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy a lapos tető szigetelése, a meglévő utakra koptatóréteg felvitele, gépeken, berendezéseken (darukon) a vezetékek cseréje, a darupálya felújítása, alkatrészek cseréje, csarnoki ikerfújó szellőztető rendszeren végzett munkák, kerítések, korlátok megépítése, cseréje, az épületen lévő kapuk cseréje karbantartás vagy felújítás?

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?