Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszából: […] ...sajátossága – többek között –, hogy a mérlegtételek piaci értéken szerepelhetnek a beszámolóban, nem lehet időbeli elhatárolás, nem lehet céltartalék, azokat meg kell szüntetni stb.;– el kell készíteni a vagyonfelosztási javaslatot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Decemberi munkabér utáni bértámogatás

Kérdés: A hatósági szerződésen alapuló foglalkoztatásbővítést szolgáló bértámogatás (2017. decemberi munkabér után jár) elszámolható-e a 2017. évre, ha a mérlegkészítés időpontja előtt megérkezik? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...a 2017. decemberi munkabér után a bértámogatás csak 2018 januárjában igényelhető, ezért azt 2017. évi támogatásként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben lehet – az igénylés alapján – könyvelni (T 3913 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címke:

Díjvisszatérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a biztosítótól a gépjármű eladása miatt 2018 februárjában díjvisszatérítésről szóló számviteli bizonylatot kapott. A visszatérítés teljes mértékben 2017. évre vonatkozik. Nyilvánvalóan el kell határolni az összeget 2017. évre. Hogyan tegyem ezt? Bevételként vagy költségcsökkentésként kell elszámolnom?
Részlet a válaszából: […] ...visszatérített összegét a 2017-ben elszámolt díjat csökkentő tételként kell könyvelni (T 454 – K 533), a könyvelése nem időbeli elhatárolásként, hanem a biztosítóval szembeni követelésként (mint egy sztornótételt).Amennyiben a 2017. üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításkor kimutatni (T 384 – K 9646), amelyet halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9464 – K 4832), az időbeli elhatárolást a beszerzett munkagép bekerülési értéke arányos részének terv szerinti értékcsökkenési leíráskénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
Kapcsolódó címke:

Előreutalás vagy előleg

Kérdés: Könyvelőként egyre többször látom, hogy a számlára fizetési feltételként azt írják rá, hogy "előreutalás". A kiállított számla teljesítési dátuma és kelte későbbre esik, mint az átutalt összeg. Vagyis a banki teljesítés előbb történt meg, mint a számla kiállítása. Véleményem szerint ilyenkor előlegszámlát kell kiállítani, majd későbbi időpontban lehet számlázni a szolgáltatást vagy terméket az előleg beszámításával. Kérem állásfoglalásukat abban, hogy elfogadható-e a fent leírtak alapján az ilyen formában, előreutalás megnevezéssel kiállított számla!
Részlet a válaszából: […] ...az ellenértéket a saját döntése alapján a teljesítés napjánál korábbi időpontban fizeti meg. Az előrefizetés és az előlegfizetés elhatárolását tehát alapvetően az alapján lehet megtenni, hogy a vevő szerződés szerint kötelezett-e a teljesítés előtti fizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Egy általunk könyvelt 1996-ban alakult társaságnak 1997-ben jelentős vesztesége keletkezett, melyből a 2017. évi adóbevallás során a maximális lehetséges összeget igénybe kívánja venni. Egy szakmai kiadó által kiadott, 2017. évi társasági adóra vonatkozó kézikönyv az elhatárolt veszteség felhasználásáról az alábbiakat tartalmazza:
"Az elhatárolt veszteség – attól függően, hogy mikor keletkezett – különböző időszakok szerinti előírásokra figyelemmel érvényesíthető az adóalapnál. A felhasználásra nyitva álló határidőt tekintve a 2004-2014 közötti adóévek veszteségei 2025-ig írhatóak le, illetve 2004. 01. 01. előtt, valamint 2015. 01. 01-jétől (ismét) 5 adóéves időkorlátot tartalmaz a szabályozás. (A 2004 előtti szabályok körében – például a 2001-2003 adóévekben keletkezett veszteségre, ha az az alapítás éve vagy az azt követő 3 adóévi veszteség – korlátlan idejű leírás is szerepelt, amelynek érvényesítése felmerülhet akár 2017-ben is.) Ha a veszteség:
– 2015-ben vagy azt követően keletkezett, akkor a keletkezése adóévét követő 5 adóévben érvényesíthető [Tao-tv. 17. § (1) bek.];
– 2004-2014 között keletkezett, akkor a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írható le, utoljára a 2025. 12. 31-ét magában foglaló adóévben [Tao-tv. 29/A. § (6) bek.];
– 2001-2003 között keletkezett, akkor a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint érvényesíthető [Tao-tv. 29/F. § (2) bek.];
– 1997-2000 között keletkezett, akkor a Tao-tv. 17. § 2000. 12. 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával használható fel [Tao-tv. 29/C. § (13) bek.];
– 1997 előtt keletkezett, úgy annak – a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – összege az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
Részlet a válaszából: […] ...kérdező idézi a Tao-tv. 2000. 12. 31-én hatályos 17. §-ának (1)–(2) bekezdését.A NAV 2017. július 16-án a veszteségelhatárolás 50%-os korlátjával kapcsolatban – többek közt – a következőket írta: "A jogelőd nélkül létrejött adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címke:

Másodosztályú termék elszámolása

Kérdés: A szövetkezet zöldségfelvásárlással foglalkozik. A termelőktől az 1. osztályú árut vásárolja fel, a 2. osztályú árut otthagyja a felvásárlónál. Felmerült egy olyan lehetőség, hogy a 2. osztályú árut megveszi egy cég a szövetkezettől. A készletnyilvántartásban azonban nem szerepel ez az árumennyiség. Mi a helyes elszámolási mód a 2. osztályú termékek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...értékének kivezetése: T 814 – K 261, az egyéb bevételként kimutatott összeg állva marad, ha korábban időbelileg elhatárolták, az elhatárolást meg kell szüntetni, és így jelenik meg az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Projektmenedzsment-szolgáltatás a mérlegfordulónapon

Kérdés: Társaságunk projektmenedzsment-szolgáltatást nyújt más vállalkozások futó projektjeihez, amelynek keretében jelentős számú folyamatban lévő munka van év végén, amit nem lehet kiszámlázni. A társaság éves eredményének megállapítását – az összemérés elvének érvényesülését – miként tudjuk biztosítani? A folyamatban lévő munkák készültségi fokának megfelelő összegű, még nem számlázott bevételek elhatárolásával, vagy csak a befejezetlen szolgáltatás tényleges utókalkulációjával – a felmerült közvetlen költségek meghatározásával –, amihez sajnos nincs megfelelő nyilvántartásunk?
Részlet a válaszából: […] A válasz benne van a kérdésben, csak ki kell emelni. Nincs más lehetőség, mint a befejezetlen szolgáltatások tényleges utókalkulációja, a közvetlenül felmerült költségek összegének a saját termelésű készletek közé történő felvételével. Árbevételt kimutatni csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...időszakra járó kamatot kell elszámolnia; ha még nem volt esedékes (nem kellett a munkavállalónak fizetnie), akkor az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben (T 3913 – K 9731), ha a kamatfizetés december 31-ig esedékes volt, akkor az egyéb követelésekkel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Adományok elszámolása az alapítványnál

Kérdés: Egy nem közhasznú alapítvány a céljaihoz adományokat kap (szervezetektől és magánszemélyektől egyaránt) készpénzben, utalványokban és eszközökben. Ezen adományokat adományként tovább is adja. Jól gondolom, hogy a könyvekben ezeket a tételeket a 96-os főkönyvi számlával szemben a 86-os főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...(ez utóbbihoz sorolva az utalványokat is): T 8645 – K 384, T 8647 – K 21-22, 368, egyidejűleg – a megfelelő összegben – az időbeli elhatárolás feloldása: T 4832 – K 9645, 9647.Az alapítvány a kapott adományt a célja szerinti tevékenység keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
81