95 talált cikk az ellenérték nélkül kifejezésre

Kérdés: Egy projekt megvalósításának a feltétele volt a teljesítési bankgarancia adása. Az ügyfél nem megfelelő teljesítésre hivatkozva beváltotta a bankban a bankgaranciát, a bank a számlánkat a bankgarancia értékével megterhelte. (A bank előzetesen keretszerződés alapján adta ki a garanciát.) Kérdésem az lenne, hogyan kell helyesen könyvelni ezt, és az elszámolt ráfordítás érinti-e a társasági adó alapját?

Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?

Kérdés: Kft.-ként élünk azzal a lehetőséggel, hogy dolgozóinknak térítésmentesen BKV-bérletet adunk. Levonható-e az áfa? Ha a vidéki dolgozók számlát kérnek a cég nevére a munkába járáshoz szükséges bérletekről, annak áfája levonható-e?

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?

Kérdés: Egy szoftverkészítéssel, számítógép-forgalmazással és számítástechnikai oktatással foglalkozó kft. riasztót kíván beszerelni a házába. A cég székhelye megegyezik a tulajdonosok lakóhelyével, az iroda is a lakásban van. Elszámolható-e az egész beruházás a cég beruházásaként, vagy csak törtrésze? Az áfát vissza lehet-e igényelni?

Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja után (aki ezért jövedelemben nem részesül) a minimálbér összegéig fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot (8,5 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (3 százalék) a társaság hogyan számolja el, hogyan könyvelje? Ha társaság fizeti meg ezeket a járulékokat, akkor az a tagnak jövedelmet jelent-e, vagy azt a tag köteles a társaságnak megtéríteni?