Találati lista:
1141 Támogatás esetén az áfa levonhatósága
Kérdés: A nonprofit szféra adózásával több cikk foglalkozik. Az egyik szaklapban ez jelent meg: "Több szervezet elköveti azt a hibát, hogy az alapján határozza meg a levonható adót, hogy támogatásból finanszírozza a beszerzést vagy sem. Amennyiben támogatásból finanszírozza, úgy az adót nem vonja le." A Számviteli Levelekben a 3899. kérdésre adott válaszban ez olvasható. A Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla? A válasz: Ha a kérdező cégnek nincs adóköteles tevékenysége, termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, akkor a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját nem helyezheti levonásba, nem igényelheti vissza. A két értelmezés ellentmondásosnak tűnik.
1142 Közhasznú vagy vállalkozási tevékenység
Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?
1143 Tisztségviselők tiszteletdíja
Kérdés: Választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? A számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése szerint bérköltség, amely megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Az 1872. statisztikai jelentés segédlete szerint – értelmezésünk alapján – bérköltség, a kitöltési útmutató szerint ugyan kereset, de nem bérköltség. Melyik az igazi?
1144 Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség
Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?
1145 Áfakövetelés lejárata
Kérdés: 2004. évben alakult a bt. Az alakulás évében felmerült beruházások áfáját és az alakulás költségeivel kapcsolatos számlákban foglalt áfát levonásba helyezte. Árbevétel hiányában ténylegesen levonni nem tudta, azóta is átvihető követelésként szerepel az áfabevallásban, a könyvekben. Ennek az áfakövetelésnek van-e lejárata, és ha van, mikor jár le? A lejáratot az áfabevallásban hogyan kell rendezni? Ha nincs lejárata, a végelszámolás befejezésekor ez az áfa visszaigényelhető-e?
1146 Jövedéki adó visszatérítése
Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?
1147 Használati jog kiterjesztése
Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
1148 Reklám fejében kapott voucher
Kérdés: Társaságunk napilap-kiadással foglalkozik. Szerződést kötöttünk egy szállodával, a szerződésben vállaltuk, hogy őt reklámozzuk. A szálloda ezért nem fizetett nekünk, hanem vouchert ad, amit új előfizetőinknek adunk ajándékba. Hogyan kell könyvelni a vouchert, amikor azt a szálloda megküldi? Amikor az új előfizető felhasználja a vouchert, akkor a szálloda számlát küld a szolgáltatásról, amit mi összevezetünk a hirdetés számlával, így a vevő és a szállító rendeződik. A probléma az, hogy a voucher hónapokkal hamarabb itt van, mint ahogyan a partner igénybe veszi a szolgáltatást, akár éven túli is lehet az ügylet.
1149 Mobiltelefon-számlán lévő díjak áthárítása
Kérdés: A céges mobiltelefon-számlán – a telefont a dolgozó használja – szereplő parkolási díjat, autópályadíjat, amelyet a cég dolgozója saját célra használt fel, hogyan lehet a legcélszerűbben könyvelni abban az esetben, ha a számla ellenértékét a társaság átutalta a mobilszolgáltatónak?
1150 Mérlegkészítés díja
Kérdés: Könyvelőiroda – az ügyfeleivel kötött, szerződésben rögzített módon – a mérlegkészítésért 1 havi díjat számít fel, a mérlegkészítést követően, a tárgyévet követő év májusában. Kérdés, hogy a mérlegkészítésért számlázott díj tárgyévi bevétel/költség, vagy időbeli elhatárolással előző évi?
