Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értéke alapján meg kell fizetni.A leírtakból következik a számlázásra is a válasz. Abiztonsági őrzés szerződésben meghatározott ellenértékét az áfa felszámításávala szerződésben meghatározott gyakorisággal kell számlázni, az őrzést végzőtársaságnál az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Pénzügyi lízing az áfa visszaigénylésekor

Kérdés: Partnerünk gépkocsi bérbeadásával foglalkozik, a gépkocsik beszerzését pénzügyi lízinggel finanszírozza. Az új Áfa-tv. 186. §-ának (2) bekezdése szerint az áfa visszaigénylése abban az esetben lehetséges, ha a termékértékesítés ellenértékét az adózó maradéktalanul teljesítette, kivéve a 186. § (4) bekezdése szerinti eseteket. Kérdésünk, hogy a 186. § (4) bekezdése alapján a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz áfája visszaigényelhető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...köteles minden olyan – áfa áthárításával együtt járó – beszerzésérejutó teljes inputáfaösszeggel, amelynek áfával növelt ellenértékét az Áfa-tv.186. §-ának (1) bekezdésében említett esedékességig nem térítette megmaradéktalanul...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:  

Sztornószámla teljesítési időpontja

Kérdés: Az új áfatörvény szerint utólagos adóalap-csökkenés esetén a csökkenő adóalap és adóösszeg abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a helyesbítő vagy sztornószámlát a vevő megkapta, vagy részére a visszajáró ellenértéket visszatérítik. Fentiek figyelembevételével az Önök álláspontja szerint helyesen jár-e el az adózó akkor, ha a sztornószámlán szereplő teljesítési időpont pl. 2008. 03. 05. (ami egyben a sztornószámla kelte is), míg az eredeti számlán szereplő teljesítési időpont 2008. 02. 26.? Vagyis az új Áfa-tv. szerint a sztornószámlán szereplő teljesítési időpontnak meg kell-e egyeznie az eredeti számlán szereplő teljesítési időponttal, tekintettel arra, hogy a sztornírozás már nem hat vissza az eredeti teljesítésre, vagyis nem kell önellenőrizni az eredeti teljesítési időponttal érintett bevallási időszakot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben egy tervezett gazdasági ügyletről a teljesítéstmegelőzően számlát állítottak ki, azonban teljesítés hiányában az ügylet utóbbmeghiúsul, akkor a kiállított számlát érvényteleníteni kell úgy, hogy egyújabb, az eredeti számla adattartalmát módosító,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 26.

Hitellel terhelt használt gépkocsi beszámítása

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedők vagyunk. Hogyan könyvelnék le Önök, ha az ügyfél a használt, de hitellel terhelt gépkocsiját akarja beszámítani az új autó árába? A pénztár, a pénzmozgás könyvelése érdekel elsősorban bennünket mint tulajdonosokat.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...gépkocsit, ésmutassa ki azt az eladóval szembeni kötelezettségként (T 261 – K 454). Ahasznált gépkocsihoz kapcsolódó hitelt mint ellenérték ellenében átvállaltkötelezettséget kell kimutatni az eladóval szembeni kötelezettséget csökkentőtételként (T 454 – K 444...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 26.

Határozott idejű elszámolás vagy gyűjtőszámla

Kérdés: Vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás a hónap utolsó napján számlázza a tárgyhavi teljesítéseit. A számlán egy sorban a havi óraszámot felszorozza az óradíjjal. Fizetési határidő 30, illetve 60 nap. Kérdés, ez a szolgáltatás ebben az esetben határozott időre szóló elszámolásként kezelendő-e, és a teljesítés napja a fizetési határidő? Illetve a gyűjtőszámla alkalmazása értelmezhető-e ilyen szolgáltatásra, és ebben az esetben a mindennapi tényleges óraszámokat kell napi bontásban feltüntetni a számlán? Véleményünk szerint a gyűjtőszámla nem erre a szolgáltatásra lett kitalálva.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időpontja nem az elszámolás napja (jelen esetben a tárgyhónaputolsó napja), hanem az adott hónapra (mint elszámolási időszakra) vonatkozóellenérték megtérítésének esedékessége, azaz a fizetési határidő [Áfa-tv. 58.§-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 26.

Könyvelési szolgáltatás minősítése

Kérdés: Folyamatos teljesítésnek minősül-e a könyvelési szolgáltatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...havonta számláz), és ezt a megbízási szerződésben isrögzítették, akkor az adófizetési kötelezettség keletkezésénél a teljesítés azellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott elszámolás vonatkozik.(Valójában a számlán feltüntetett fizetési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címke:

Evás bt. beltagjának pénzfelvétele

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(a későbbi viták elkerüléseérdekében is!). Nyilvánvaló, hogy a számlák befolyt (befizetett, átutalt) -evával csökkentett – ellenértéke még nem tekinthető adózott jövedelemnek, aztindokolt csökkenteni a tevékenység érdekében felmerült...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletrészek vásárlása és értékesítése

Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előírása szerint a kft.-benlévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke vásárláskor azüzletrészekért fizetett ellenérték (vételár). Az Szt. 62. §-a (1) bekezdéseszerint a tulajdonosi részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 12.

Mennyiségi rabat

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...más termék átadásával adja az árengedményt. Az árengedményfejében adott termék, nyújtott szolgáltatás az új Áfa-tv. szerint ellenértékfejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezért a termékben adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A konkrét válasz előtt szükségesnek tartjuk megjegyezni,hogy a költségvetési szervekkel történő összehasonlítás azért nem szerencsés,mert a költségvetési szervek nem alanyai a társasági adónak. Nem hasonlítható aközhasznú társaság adózása az alapítványokéhoz sem,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
148
149
150
…
222