2179 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?

Kérdés: "A" cég megállapodást kötött "B" céggel, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tanácsadásra. A megállapodás szerint "B" cég folyamatos tanácsadást biztosít. A tanácsadás keretében elkészíti a negyedéves bevallásokat a kapott adatok alapján, helyszíni és telefonos konzultációt biztosít adott óra erejéig. A szerződés időtartama alatt az esetleges törvényi változásokról tájékoztatja a megrendelőt. Megállapodás szerint a termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás negyedévente történik. A bevallásokat a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig készíti el a vállalkozó. A fizetési feltételek szerint a negyedéves bevallást követően, a megrendelő által igazolt teljesítés után (bevallás elkészülte, negyedévet követő 20. nap), a számla kézhezvételét követő harminc munkanapon belül teljesíthető a fizetési kötelezettség. A megállapodás alapján "B" vállalkozó a megállapodás dátumától folyamatosan teljesít. A megállapodás határozatlan időre jött létre. Kérdésem arra irányul, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti teljesítésnek megfelelően, és a számviteli törvény előírásait figyelembe véve milyen dátumokkal kell kiállítani a számlát (konkrét példa: 2016. I. negyedéves bevallás elkészítése)? Mi lesz a számviteli teljesítés időpontja a megrendelőnél és a szolgáltatást nyújtónál?

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?

Kérdés: A 2011. évi CLV. törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató, feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után. A patika többek között gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, dermokozmetikai termékeket is értékesít. A gyógyszerészek, gyógyszertári szakasszisztensek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Például ha valaki vesz az OEP által támogatott gyógyszert és egy kozmetikai terméket. Közfeladatot ellátó személy az egyik percben, a másik percben pedig nem az? Minősíthető-e mind a két esetben közfeladatot ellátónak? Vagy meg kell bontani, de hogyan?

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?

Kérdés: Az önkormányzat szakkönyvet rendel, amit éven túl is használ. Hogyan kell azt elszámolni?

Kérdés: Magánszemély lakóház, udvar megnevezésű ingatlanra 259 négyzetméter alapterületű tárolót épített. A tárolóra megkapta a használatbavételi engedélyt, bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba. E tárolót bérbe adta a saját tulajdonában lévő kft.-nek. A bérbeadást nem adószámos magánszemélyként végzi. A cég térkövezni szeretné a tárolót és annak bejáróját. A térkőről és az elvégzett munkáról a társaság nevére állítják ki a számlát. A számla ellenértékének áfatartalmát levonásba helyezheti a kft.?

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?

Kérdés: Egy három tagból álló kft. 2011-ben az egyik tag üzletrészét névértéken visszavásárolta. Ekkor a jegyzett tőke 50 millió, míg a saját tőke 500 millió Ft volt. A saját üzletrészt térítés nélkül átadta a másik két tagnak. A tagok egyike mind az eredeti, 2006-os névértéken történő üzletrész szerzését, mind pedig a 2011-es ingyenesen kapott üzletrészszerzést bejelentette az adóhatóságnak. 2016-ban a tag a teljes részesedését értékesíti, mint bejelentett részesedést, 300%-os árfolyamon. Ez esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?