925 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: A cég a megvalósított beruházásra jóteljesítési garanciát kapott. A garanciát lehívta a cég. A tárgyi eszköz javítását egy harmadik féllel végeztette el. Hogyan kell könyvelni a lehívott bankgaranciát és a harmadik fél által végzett javítást? A lehívás és a javítás nem azonos évben történik.

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodást, erdő­művelést is végez. A saját erdőn kívül magánszemélyek (őstermelők) számára megbízási szerződés alapján a magántulajdonú erdővel kapcsolatos valamennyi ápolási, fenntartási munkát, gyérítést, véghasználatkor a fakitermelést, valamint újraerdősítést végez. Elszámoláskor a fa értékéből levonjuk az elvégzett munka költségét. A megmaradt fa értékét felvásárlási jeggyel felvásároljuk az őstermelőtől. Helyes-e az ilyen módon (nettó) történő elszámolás?

Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellen­őrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?

Kérdés: Immáron a 3. cégem fut bele az innovációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatos ellenőrzésbe. Az alapjogszabály szerint a kisvállalkozások mentesek a járulék fizetése alól. Az egyik cégemnél a létszám ugyan 52 fő, de az árbevétele mindössze 300 millió Ft, ami messze elmarad a 10 millió eurós értékhatártól. Ennek ellenére a revizor szerint fizetési kötelezettség áll fenn. Nekem az a véleményem, hogy a két feltétel egyidejű fennállása esetén kell innovációs járulékot fizetni.

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)

Kérdés: Ha egy adózó ma feltárja, hogy 2010. január havi áfabevallásában 760 E Ft-tal több kötelezettséget vallott be, mint amennyit valójában kellett volna, majd ugyanekkor azt is megállapítja, hogy 2010. október hónapra 760 E Ft-tal kevesebb áfakötelezettségről tett bevallást, akkor ez utóbbi hónap helyesbítésének önellen­őrzési pótléka hogyan alakul? A mai napig számítva 33 E Ft-ot kell bevallania, vagy a pótlék lehet 5 E Ft? (A kérdéses vállalkozás az áfakötelezettségeket az eredeti bevallások szerinti összegekben, határidőben teljesítette.) Vagyis az önellenőrzési pótlék alapjának megállapításakor lehet-e csökkenteni a későbbi időszak(ok)ra pótlólag megállapított kötelezettség összegét a korábbi időszak(ok)ra feltárt, az adózó javára mutatkozó különbözetek összegével? (Pénzügyileg természetesen mindig az eredetileg bevallott kötelezettségeket rendezte.)

Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?

Kérdés: A Számviteli Levelek 248. számában az 5093. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan lenne két kiegészítő kérdésünk. A válaszban említett eset egy vadásztársaságra is vonatkozik. Kérdéseink: Abban nem vagyunk biztosak, hogy az áfa hiánya és annak következményeként felmerült késedelmi pótlék és bírság összege 100%-ban könyvelhető-e az alaptevékenység, illetve a cél szerinti tevékenység ráfordításaként? A vadásztársaság alapszabályában nevesítette a bérvadásztatás bevételét a cél szerinti tevékenységei között. (Bérvadásztatás TEÁOR 92.62, Tao-tv. 6. számú melléklete A/1. pont.) Az áfa hiánya a bérvadásztatással függött össze. A tárgyévre vonatkozó társaságiadó-bevallásban pedig a társasági adó alapjának növelését, a megfelelő soron 100%-ban kell figyelembe venni? [A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.]

Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?