928 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Ha egy vállalkozásnak a munkaügyi támogatáson kívül minden más bevétele áfás volt, ma is az, de 2004-ben és 2005 első négy hónapjában az áfaarányosításba a kapott munkaügyi támogatást bevonta, önrevízióval visszakérheti-e az akkor – világos állásfoglalás hiányában – vissza nem kért áfát?

Kérdés: Ha a tényleges járulékalap alacsonyabb a minimum-járulékalapnál, és az adóhatósághoz a bejelentés megtörténik, az APEH vizsgálata mit fog takarni? Milyen vizsgálatot?

Kérdés: Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?

Kérdés: Egy részvénytársaság 2004-ben élt a társasági adó számításának az adómentes fejlesztésitartalék-képzés lehetőségével. A 2004. 12. 31-ei adózás előtti eredménye 500 000 E Ft volt, a képzett és lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék 125 000 E Ft. 2005. novemberben önellenőrzést hajtott végre a letétbe helyezett és közzétett 2004. évi beszámolót érintően, mely alapján az adózás előtti eredménye 400 000 E Ft-ra csökkent. Mi a teendő ilyen esetben? Hogyan kell önellenőrizni a társasági adót, illetve a lekötött eredménytartalék visszavezetendő-e a többletfejlesztési tartalékkal?

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó az egyik cégnél vállalkozási szerződés alapján könyvelést vállal, amelyet a cégnél már korábban üzembe helyezett számítástechnikai program segítségével végez (a program egyébként a könyvelésen túlmenően több mindenre használható). A könyvelés teljesen elkülöníthető a program többi részétől, így a könyvelés – a szoftver-előállító tudomásával – egy hordozható egységen történik az egyéni vállalkozónál. Szakmai véleményük szerint elfogadható-e ez így, vagy valamilyen jogszabályi előírásba ütközik-e, amely a későbbiek folyamán adóproblémát is felvethet?

Kérdés: Ha egy cég a tao-bevallását beadta, az adóhatóság behívta tartalmi hiba miatt javítani, melyet az adózó javított is, az abban szereplő adatokat hogyan lehet később javítani? Csak önrevíziózni lehet? Csak a bevallás első oldala javítható, a mérlegeredménysorok nem, ill. az adóalapnövelők, -csökkentők sem? Indoklás szükséges, vagy elég egy levél formájában közölni a változást?

Kérdés: Kereskedelmi cég terméket értékesít, erről számlát állít ki. A vevő elvitte az árut, majd egy későbbi időpontban visszahozta azt, mert meggondolta magát. Ebben az esetben helyesbítő számlát állítunk ki. Kérdés: mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Egyéni vállalkozónál bevallások utólagos ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatot rendelt el az APEH 2003. és 2004. évekre. A határozat szerint adóhiányt állapított meg azért, mert a leltár szerinti nyitókészlet és a beszerzés csökkentve az értékesítéssel, valamint a zárókészlet nem egyezett egyik évben sem. A revízió az értékesítéseket korrigálta oly módon, hogy a 12, illetve 15%-os áfatartalommal könyvelt tételeket és a 25%-os tételeket átrendezte, azaz a fizetendő áfát növelte, emiatt áfahiányt és szja-hiányt állapított meg. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el az APEH, illetve miként lehet elkerülni a hasonló helyzeteket?