874 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: A különadó-előleg levonásánál mi lesz a különadó-előleg alapja, ha a munkavállaló nyilatkozott, hogy vonják le tőle a különadót, viszont a havi jövedelme 12-vel felszorozva nem éri el a 7137 ezer forintot? A munkavállalónak három helyről van rendszeres jövedelme, viszont egyik helyen sem éri el felszorozva a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ilyen esetben mi a teendője a magánszemélynek és mi a munkáltatónak?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában áll 2 db üzlethelyiség, amely természetben egy társasház földszintjén helyezkedik el. A társasház első alkalommal készített társaságunknak ún. elszámolást, amely tartalmazza az üzlethelyiségek által fogyasztott víz-, csatorna-, gáz-, fűtésköltségeket. A társasház a közgyűlése által megállapított és elfogadott elszámoláson kívül semmi más bizonylatot nem tud adni. Ez egy Excel-táblázat, amit minden hónapban e-mail formájában küld meg. Hogyan tudjuk számla hiányában a társasház bankszámlájára átutalással megfizetett összeget könyvelésünkben szerepeltetni? Helyesen jár-e el a társasház?

Kérdés: A magánszemély adózó munkaviszonya 2007. 05. 31-én megszűnt. 1-5. hóban megszerzett jövedelme 6500 E Ft. Kifizető által levont különadó-előleg 150 E Ft. További jövedelem nem volt. A 2007. évi szja-bevallásban visszaigényelhető-e a különadó-előleg?

Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Bútorüzletünkben pénztárgép működik. A vásárlók a termék megrendelésekor előleget fizetnek, és amikor megérkezik az áru, akkor fizetik ki a vételár másik részét. Hogyan kell ezt bizonylatolni? A pénztárgépbe az üzleti értékesítést kell beütni. Előleg esetén ez hogyan működik? A könyvelő honnan tudja a pénztárgépszalagról, hogy mennyi az előleg, és hogy mikor kell az előleget árbevételként elszámolnia?

Kérdés: Kft.-nk a tartós tulajdonosi részesedésének felét adásvételi szerződés alapján a könyv szerinti értéknél lényegesen magasabb áron értékesítette decemberben, amelyet a vevő ki is egyenlített. A cégbíróságra a tulajdonosváltás nem került beadásra. Februárra úgy alakultak a dolgok, hogy a mérlegkészítés időpontjáig visszavásároljuk eredeti áron az üzletrészt. Helyesen könyveltem a 478. főkönyvi számlára?

Kérdés: Adósunkkal szemben végrehajtást kértünk, amelynek a lefolytatását a bíróság elrendelte, s kijelölte a végrehajtót. A végrehajtó költségfelhívásában 15 000 forint végrehajtási költség megelőlegezését kéri, mely tárgyi adómentes. A költségfelhívás szerint a végrehajtás során felmerülő költségeket a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Cégünk átutalta a végrehajtónak a 15 000 forintot, amelyről a végrehajtó semmilyen bizonylatot nem állított ki. Mi alapján könyveljek? Az adós hogyan fogja megfizetni a végrehajtó költségeit? Ha megfizeti, cégünk visszakapja a 15 000 forintot?

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?

Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?