675 talált cikk az eredménytartalék kifejezésre

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?

Kérdés: A bt. egyik beltagja ki szeretne lépni a társaságból. A rá jutó jegyzett tőke 10 egység, a rá jutó saját tőke 100 egység, részesedésének forgalmi értéke 120 egység. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése szerint a taggal forgalmi értéken kell elszámolni. Helyes-e, ha a Ptk. előírását úgy értelmezem, hogy a kilépő tagnak 120 egység vagyon jár? Hogyan kell a bt.-nél könyvelni a forgalmi értéken történő elszámolást?

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?

Kérdés: Evás kft. beszámolója előző évi adatai új mérlegsémának megfelelő átrendezésével kapcsolatos a kérdésünk. Az evás társaságok az eva befizetése után rendelkezésükre álló összegeket általában kiveszik a cégből. Év végén a számított kivehető osztalék és a már kivett osztalékelőleg egyenlege minimális, ez az összeg került a kötelezettségek sorába. Az új mérlegséma szerint az adózott eredmény 7500 E Ft, ilyen összeggel a kötelezettséget nincs módunk csökkenteni, mert a fel nem vett osztalék összege csak 500 E Ft volt. Nem tudok mást, mint a felvett osztalékelőleget a követelések sorába beállítani, ezzel viszont az eszköz-forrás összege változik.

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?

Kérdés: Az "A", "B" és "C" kft. jegyzett tőkéje 3-3 millió forint. A "C" kft. beolvad 2016. 09. 30-ával az "A" kft.-be. Az "A" kft. 6000 Ft törzstőkéjének megoszlása a beolvadás után: apa 1200 E Ft, anya 1200 E Ft, leánygyermek 1200 E Ft, fiúgyermek 2400 E Ft. "C" kft. rendelkezett "B" kft. korábbi megvásárlása miatt 104 000 E Ft tulajdoni részesedéssel, ami a beolvadás folytán "A" kft.-hez került. A "B" kft. üzletrész-tulajdonosai: 2900 E Ft-tal (beolvadás előtt "C" kft.), beolvadás után "A" kft. és az apa 100 E Ft-tal. Ezt követően 2016. december 1-jén az "A" kft. jegyzett tőkéjében a fiúgyermek 2400 E Ft üzletrészét megosztották 2 db 1200 E Ft névértékű üzletrészre. Megosztották "B" jegyzett tőkéjét képező "A" kft. 2900 E Ft névértékű üzletrészét 1 db 1400 E Ft és 1 db 1500 E Ft névértékű üzletrészre. A megosztás után a fiúgyermek elcseréli az "A" kft.-ben lévő egyik 1200 E Ft névértékű üzletrészét a "B" kft.-ben lévő "A" kft. 1500 E Ft névértékű üzletrészével. A csereügylet értékegyezőséggel jött létre. A csere utáni jegyzett tőkét képező üzletrészek: az "A" kft.-ben az apa 1200 E Ft, az anya 1200 E Ft, a leány 1200 E Ft, a fiúgyermek 1200 E Ft, az "A" kft. 1200 E Ft. A "B" kft.-ben az "A" kft. 1400 E Ft, a fiúgyermek 1500 E Ft, az apa 100 E Ft. Az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben lévő 104 000 E Ft könyv szerinti értékű tulajdoni részesedését milyen arányban kell kivezetni? Az "A" kft. cserébe kapott 1200 E Ft névértékű üzletrészéhez mekkora érték tartozik? Mi a helyes megoldás? A számlaösszefüggéseket is kérem megadni! Az ügylet milyen hatással van a társasági adóra?

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?