675 talált cikk az eredménytartalék kifejezésre

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?

Kérdés: Kérdésem a visszavásárolt részvényekkel kapcsolatban: van-e még korlát rá, hogy bizonyos időn belül "csinálni kell" velük valamit? A visszavásárolt saját üzletrészre vonatkozóan találtam a Gt.-ben erre előírást, de a saját részvényre nem.

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!

Kérdés: A kft. törzstőkeemelését a cégbíróság az alábbi módon jegyezte be: változás kezdete: 2009. 06. 01. Bejegyezve (végzés kelte): 2009. 11. 04. Amennyiben 2009. 08. 31. fordulónappal átalakulástervezetet készítenek elő, a vagyonmérlegben a saját tőkét az új vagy a régi értékben kell meghatározni? Az alultőkésítés számításánál melyik dátumtól lehet a magasabb jegyzett tőke összeggel számolni?

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?

Kérdés: A kft. törzstőke-leszállítást hajtott végre tőkekivonással. A tagok: X és Y magánszemélyek, Z kft. Z tag jegyzett tőkéjét taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített módon tőkekivonással leszállították. Rendelkeztek a tagok törzsbetétjeinek részarányáról, de nem rendelkeztek a kivont tag jegyzett tőkéjének felhasználásáról. A közzététel, a cégbírósági bejegyzés, végzés megtörtént. A cégbírósági bejegyzés után a két tag, X és Y részére részarányosan kifizetésre került. A kifizetés jogos-e? Eredménytartalék-csökkenés nincs elszámolva.

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?

Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?

Kérdés: A társaság osztalékelőleget szeretne fizetni. A közbenső mérleget az Szt.-nek megfelelő tartalommal elkészíti. A közbenső mérlegben lehet-e a tárgyévi adózott eredmény veszteség, ha a meglévő szabad (osztalékelőlegként kifizetendő) eredménytartalék fedezi a döntés szerinti osztalékelőleg összegét, és a saját tőkére előírt egyéb követelmények is teljesülnek?