348 talált cikk az értékpapír kifejezésre

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.

Kérdés: Van egy magyar számviteli törvény szerint könyvelt nyrt., ami anyavállalata egy IFRS szerint könyvelt nyrt.-nek. Az anyavállalat konszolidált beszámolójában használhatjuk az IFRS szerint könyvelt nyrt. saját konszolidált beszámolóját? Ha nem, akkor milyen tételeket kell kiszűrni és milyen módszerekkel?

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?

Kérdés: Befektetési bankszámla könyvelésével kapcsolatos a kérdésem. Az adott befektetési számlán mozgó tételek általában részvényvétel és -eladás, amelyeknél gyakran fedezetfoglalás és fedezetfelhasználás is történik. Ilyenkor tranzakció nem jön létre. Van olyan bankkivonat (néha többoldalas), amikor a számlán csak fedezetfoglalás és -felszabadítás tételek jelennek meg. Ezen összegek kiegyenlítik egymást, a bankszámla nyitó- és záróértéke nulla. Az egymást kiegyenlítő összegek a részvény fajtájában, a tranzakció napjában és összegében megegyeznek. Szükséges ezen tételeket egy értékpapír-átvezetési számlán keresztül könyvelni, amelynek nulla lesz az értéke, és így lesz az átvezetési számlának forgalma, vagy a könyvelést mellőzve a bankszámlán kell megjelölni az összeillő sorokat, és elhagyni a programban való rögzítést?

Kérdés: 3 millió forint törzstőkéjű kft.-be tőkebevonással 1 millió forint törzsbetét megfizetésével új tag érkezik. A társasági szerződés szerint az új tag üzletrésze főszabály szerinti, a törzsbetétek arányának megfelelően 25 százalék lesz. Keletkezik-e az új tag számára adófizetési kötelezettség, amennyiben a társaság saját tőkéje 20 millió forint?

Kérdés: A társaság értékpapírszámláján kötvények és részvények vannak euróban meghatározott összegben. Év végén át kell-e értékelni a 2020. december 31-i számviteli politikában rögzített árfolyamra?

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?

Kérdés: Ügyfelünknél felmerült, hogy a "családi" (férj-feleség tulajdonosok) kft. 50%-os tulajdoni részét annak tulajdonosa értékesítené (nagykorú) gyermekének. A kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 22.570 E Ft. Az üzletrész 1500 E Ft-ért kerülne eladásra. Kérem a segítségüket az üzletrész adásvételét illető adójogi megítélésében és az alább leírt, valószínűleg helytelen értelmezés tisztázásában! Az ügylet megítélésében a 320. szám 6563. kérdésre és a 209. szám 4369. kérdésre adott válaszokat vélem irányadónak. Ha a 6563. kérdésre adott választ tartom helyesnek, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel az üzletrész eladási értéke megegyezik annak szerzési értékével. A vevő részéről sem keletkezik adófizetési kötelezettség, mert az ő esetében az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. Ha a 4369. kérdésre adott választ tekintem mérvadónak, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ám a vevő részéről adófizetési kötelezettség keletkezik, mert az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése szerint bevételt szerez, amely az Szja-tv. 28. §-a (14) bekezdése szerint adóköteles.