Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg (akár az alapmegállapodás részeként, akár egy különmegállapodásban) abban egyeztek meg, hogy a vevő szerződésszerűen csak euróban fizethet, és már a teljesítéskor is ismert a ténylegesen fizetendő ellenérték (hiszen meghatározzák a forintösszeget, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Óvadék euróban, bankszámlanyitás

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadó a kapott óvadékot a bérleti időszak végén a bérlő részére visszaszolgáltatja. Nyilvánvaló, ha a bérbeadó az óvadékot euróban kapta, akkor azt euróban is kell visszaadnia a bérlőnek. A kapott euróval azonos összegű a visszaadásra kerülő euró összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címke:

Nem megfelelő eszköz, visszakapott ellenérték

Kérdés: Társaságunk 2020-ban a gyártótól rendelt egy tárgyi eszközt, amelyet számláztak részünkre. A számla pénzügyi rendezése megtörtént euróban. Az eszköz a befejezetlen beruházás számlára került könyvelésre, mivel nem a megfelelő eszközt szállították le, így cserét kértünk. Ígéretet kaptunk, hogy kicserélik, azonban ez a mai napig nem történt meg. Így visszakértük az eszköz árát, amit visszautaltak a mérlegkészítés után, 2021-ben. Jóváíró számlát nem kaptunk. A rendelésünk függőben van, mert szükségünk van az eszközre. A2020-as mérlegben a befejezetlen beruházás számlán volt kimutatva az eszköz. Helyesen jártunk el 2020-ban, hogy a befejezetlen beruházáson hagytuk az összeget? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] Akkor maradhatott az eszköz a beruházási számlán, ha az eszközt – a csere kérése miatt – 2020-ban nem küldték vissza a gyártónak. Ha visszaküldték, akkor nincs Önöknél, azt a könyvekből a gyártóval szemben ki kellett már 2020-ban vezetni, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországi fióktelep beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettsége

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdése nem alkalmazható az (5) bekezdés d) pontja szerint].Ha tehát a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye nem az EU valamely tagállamában található, és nem felel meg a 154/A. § (2) bekezdésében előírtaknak, akkor letétbe helyezési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg

Kérdés: Képernyő előtt munkát végző személy a cég nevére szóló számlát hoz. A számla összege 90.000 forint, amelyből a cég bruttó 30.000 forintot térít meg a kollektív szerződés alapján. Ilyen esetben hogyan kell helyesen elszámolni a számlát? A teljes számlát, vagy csak a megtérített összeget? Tegyük fel, hogy a szemüveg a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve védőeszköznek minősül (1. sz. melléklet 8. pont).
Részlet a válaszából: […] ...azaz feltételezésre épül.A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről az 50/1999. (XI. 3.) M rendelet rendelkezik. Ha ezen rendeletnek megfelelően a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

USD-ben kiállított számla kiegyenlítése

Kérdés: Cégünk USD-ben kiállított számlát kap a partnerétől, de ezt csak forintban vagy euróban tudja kiegyenlíteni, mivel USD-ben vezetett folyószámlája nincs. Helyesen járunk-e el, ha nem az adott pénznemben történik a számla kiegyenlítése, illetve ha igen, akkor ennek mi a helyes elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...folyószámlája nincs, a számla kiegyenlítéséhez szükséges USD-t – célszerűen – a banktól meg kell vásárolnia forintért vagy euróért, majd az USD-t átutalni az USD-ben kiállított számlát küldő partnerének. Kapcsolódó fontosabb könyvelési tételek:–az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kötvények, részvények euróban – átértékelés

Kérdés: A társaság értékpapírszámláján kötvények és részvények vannak euróban meghatározott összegben. Év végén át kell-e értékelni a 2020. december 31-i számviteli politikában rögzített árfolyamra?
Részlet a válaszából: […] ...válasz attól függ, hogy a kötvények kibocsátója a kötvényeket euróban bocsátotta ki, és euróra fogja beváltani, a részvények mögött lévő jegyzett tőkét euróban jegyezték be a cégbíróságon vagy sem. Euróért magyar cég által kibocsátott kötvényt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Fióktelep könyvvizsgálata a Brexit után

Kérdés: Egy angol vállalat magyarországi fióktelepe mentesülhet még a 2020-as év könyvvizsgálata alól a Brexit miatt? Sajnos, ezt a kormány nem tisztázta.
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámolójának letétbehelyezési, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, továbbá azon államok, amely államok listáját a miniszter az Egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tulajdonosok magánszemélyek vagy gazdasági társaságok. Feltételezzük, hogy magánszemélyek. Feltételezzük azt is, hogy a 40.000 euró kölcsönt a Ptk. előírásainak megfelelő kölcsönszerződés támasztja alá, amelyben – többek között – rögzítették, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
16
17
18
78