802 talált állásfoglalás az EU kifejezésre

Kérdés: A kft. a 88/2007. FVM rendelet alapján erdőtelepítési támogatást kapott 2008. évben. A támogatás összegéből erdőt telepített. Ezt az erdőt beruházásként könyvelem. A kapott támogatást tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell könyvelni?

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?

Kérdés: Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)–(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?

Kérdés: Cégünk közúti szállítást végez külföldön, hatósági engedéllyel rendelkező járművekkel. A tehergépjárművet és a személygépkocsit munkavállalók vezetik B kategóriás vezetői engedéllyel. A munkavállalók részére kiküldetési rendelvény alapján fizethető-e 25 eurónak megfelelő összegű külföldi napidíj adómentesen? A 25 eurónak megfelelő összeget az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján kell forintra átszámítani? Személygépjármű esetében a saját gépkocsi használata után átalány alapján fizetjük az üzemanyagot. Ez esetben fizethető-e külföldi napidíj?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?

Kérdés: Cégünk tintapatronok és tonerek újratöltésével foglalkozik. Az alapanyagot uniós partnerünktől vásároljuk. Szállításkor a csomagszállító cégtől nem kapunk sem CMR-t, sem egyebet, de a csomagra rá van ragasztva az "azonosító cédula", amelyen rajta van a feladó címmel és az érkezési név és cím. Ezt tudjuk a számla mellé csatolni annak igazolására, hogy az alapanyag az EU más tagországából érkezett. Az áfabevallásban az EU-ból történő beszerzés fizetendő és levonható áfáját szerepeltetjük. Elegendő az "azonosító cédula" az EU-ból való érkezés dokumentálására? Ugyanezen szállítónk mintacsomagot küldött érték nélkül, amelyet a gyártásban felhasználtak. Hogyan kezelendő ez a számvitelben és az áfabevallásban?

Kérdés: Cégünk takarmánytermékek nagykereskedelmével foglalkozik. Több partnerünk is van, akikkel szállítói-vevői viszonyban állunk. Általában euróban vagy USD-ben szerződünk és számlázunk. Nem találtunk tiltó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a különböző devizanemben fennálló követelés- és kötelezettségállományt kompenzálással ne lehetne rendezni. Szerintünk a kompenzációs levél dátuma napján érvényben lévő keresztárfolyamon ezt megtehetjük. Helyesen járunk el?

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?