551 talált állásfoglalás az EUR kifejezésre

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?

Kérdés: Társaságunk 2020-ban a gyártótól rendelt egy tárgyi eszközt, amelyet számláztak részünkre. A számla pénzügyi rendezése megtörtént euróban. Az eszköz a befejezetlen beruházás számlára került könyvelésre, mivel nem a megfelelő eszközt szállították le, így cserét kértünk. Ígéretet kaptunk, hogy kicserélik, azonban ez a mai napig nem történt meg. Így visszakértük az eszköz árát, amit visszautaltak a mérlegkészítés után, 2021-ben. Jóváíró számlát nem kaptunk. A rendelésünk függőben van, mert szükségünk van az eszközre. A2020-as mérlegben a befejezetlen beruházás számlán volt kimutatva az eszköz. Helyesen jártunk el 2020-ban, hogy a befejezetlen beruházáson hagytuk az összeget? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek?

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.

Kérdés: Cégünk USD-ben kiállított számlát kap a partnerétől, de ezt csak forintban vagy euróban tudja kiegyenlíteni, mivel USD-ben vezetett folyószámlája nincs. Helyesen járunk-e el, ha nem az adott pénznemben történik a számla kiegyenlítése, illetve ha igen, akkor ennek mi a helyes elszámolása?

Kérdés: A társaság értékpapírszámláján kötvények és részvények vannak euróban meghatározott összegben. Év végén át kell-e értékelni a 2020. december 31-i számviteli politikában rögzített árfolyamra?

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.

Kérdés: Egy angol vállalat magyarországi fióktelepe mentesülhet még a 2020-as év könyvvizsgálata alól a Brexit miatt? Sajnos, ezt a kormány nem tisztázta.

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Az ingatlant 2020-ban vásárolta a társaság, amelyhez nagy összegű beruházási hitelt vett fel 23,5 millió euró értékben egy belföldi banktól 2020. 09. 25-én, 3 éves futamidőre, a futamidő vége 2023. 09. 29., a törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. A hitelkamat egy rögzített és egy változó kamatlábból áll, esetünkben 3 havi EURIBOR + 2%. A társaság kamatcsereügylet keretében kívánja csökkenteni a változó kamatlábból adódó kockázatot, amely ügyletet a beruházási hitelt nyújtó bankkal kötött, a kötési árfolyam -0,25%. A kamatelszámolás és a kamatcsereügylet elszámolása egyaránt negyedévente történik, az első elszámolási időszak 2020. 09. 25-től 2020. 12. 28-ig tart. A társaság nem választotta az Szt. 59/A.-59/F. §-ai szerinti valós értéken történő értékelést, és az ügylet nem minősül fedezeti célú kamatswapügyletnek. Év végén a társaság az utolsó kamatfizetés időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatot (időarányos kamat) és a fizetendő kamatkülönbözetet (a swapügylet eredményét) egyaránt elhatárolja a 2020. 12. 29-től 2020. 12. 31-ig terjedő időszakra az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontja és 44. § (5) bekezdés b) pontja alapján. Az Szt. alapján a kamatcsereügylet származékos ügyletnek minősül, és felmerül a 44. § (5) bekezdés c) pontja alkalmazásának kérdése, amely alapján el kell határolni a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és c) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget. Az Szt. alapján a kamatswap esetén belső érték az aktuális változó kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet, 2020. 12. 31-én a 3 havi EURIBOR árfolyama -0,542%. Értelmezésünk szerint a 2020-as év végén a 2020. 12. 31-én érvényes 3havi EURIBOR és a kötési árfolyam (-0,25%) közötti különbözet alapján a 23,5 millió EUR hitelre, a futamidő végéig számított kamatkülönbözetet el kell határolni. Ez azt jelenti, hogy a kamatkülönbözet 0,292%, amit a futamidő végéig tehát 1001 napra el kell határolni, nagyságrendileg 196 ezer euró veszteség elhatárolását jelenti 2020. 12. 31-én. Helyes-e a kamatcsereügylet veszteségének elhatárolására vonatkozó következtetésünk?