2215 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?

Kérdés: Egy társadalmi szervezet a testületi ülésein megjelentek részére személygépkocsi hivatalos célú használatáért (kiküldetési rendelvény alapján) költségtérítést fizet, mely költségtérítés nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket. Kell-e költségnyilatkozatot tennie a költségtérítésben részesülőknek, illetve van-e valamiféle adatszolgáltatási kötelezettsége a kifizetőnek?

Kérdés: A betéti társaság bankszámlájáról a társaság tulajdonosának lakossági folyószámlájára átvezetett összeg után keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége a társaságnak, illetve a magánszemélynek? A betéti társaság eva alanya, és nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Lehet-e készpénzfelvételként értelmezni az adott tranzakciót?

Kérdés: Evás vállalkozás alkalmazottja után a foglalkoztatás minden megkezdett hónapjában a tárgyhó első napján érvényes minimálbér kétszerese után kell szakképzési hozzájárulást fizetni. Meg kell-e fizetni ezt az összeget, ha az alkalmazott táppénzen, GYED-en, GYES-en, GYÁP-on van?

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?

Kérdés: Belföldi adóalany belföldi felvásárlótól vásárol hulladékot, és azt továbbértékesíti. Az áfabevallásban a kapott számla alapján befizetendő adója lesz, amely le is vonható? Ugyanakkor a működésével kapcsolatos egyéb költségeinek az áfája is levonható. Így állandó visszaigénylési pozícióba kerülhet?

Kérdés: Evás kft. ügyvezetője vagyok, tagsági jogviszonyban végzem a munkámat, tehát vállalkozói járulék fizetésére vagyok kötelezett. Jövedelmet év közben nem vettem ki (csak osztalékelőleget, amely adómentes!), és fizettem I. n. évben mint magánszemély, II-IV. n. évben mint kft. a járulékot. 2006. januárban adatszolgáltatásként beküldtem az APEH-ba a K78-as és a K32-es nyomtatványon (floppyn) a kívánt adatokat. Természetesen a 0503. sz. bevallásban is szerepeltetem a vállalkozói járulékot. Jövedelemadóbevallást (sem cégesen, sem magánszemélyként) nem kell beadnom, mivel csak evás osztalékot vettem és veszek ki. A vállalkozói járulékkal kapcsolatban van-e még egyéb teendőm?

Kérdés: Evás betéti társaságból kilépő taggal hogyan történik a kilépéskor az elszámolás? A bt. a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany.

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?