840 talált cikk a fedezet kifejezésre

Kérdés: A kft. a 76/2011. és a 35/2013. VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához kapott támogatásokat. A kapott összegeket a tőketartalékba kell könyvelni?

Kérdés: Kizárólag biztosításközvetítéssel foglalkozó társaság a legjobb ügynökei megtartása érdekében – akikkel vállalkozási jogviszonyban áll – az alábbi konstrukciót vezetné be: Az előző évi teljesítménye alapján a legjobbak meghatározott forintösszegre kapnak kötelezettségvállalást, amely akkor lép életbe, ha X ideig dolgoznak ügynökként. Ha a vállalkozási kapcsolat ez idő alatt megszűnik, akkor a kötelezettségvállalás elenyészik. Az ilyen jövőbeni eseménytől függő kötelezettségvállalást a beszámolóban kell-e szerepeltetni, ha igen, akkor hogyan?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?

Kérdés: A megbízó hosszú távú szolgáltatási szerződésben bízta meg társaságunkat szállítási tevékenység ellátásával, amelyet harmadik felek részére végzünk. A szerződés alapján a megbízó kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a szolgáltatás ellátása éves szinten veszteséges, akkor azt évente támogatás formájában megtéríti. A szerződésben vállalt kötelezettség ellenére a több éven keresztül jelentkezett veszteséget nem ismerte el, azt vitatta. 2016-ban jutottunk el arra a pontra, hogy a megbízó több évre visszamenőleg elfogadta az éves szintű veszteségek nagyságrendjét. Szükséges-e 3 oszlopos beszámolót készíteni, mivel az utólagosan elfogadott összegek jelentősnek minősülnek? 2016-tól mikor kell előírnunk a veszteséget pótló támogatást? Ha a mérlegkészítés időpontjáig a megbízó elfogadja, de pénzügyileg nem rendezi?

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert, 3 M Ft-ot. 700 E Ft-ot előleget ki is utaltak 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre el is költött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és pályázat benyújtásához feltételként előírt saját erőt, 300 E Ft-ot. 2016-ban megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás 2015. évben és 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015. évben veszteséges, 2016. január megkapta a támogatás fennmaradó részét, nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az ÉCS-vel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az ÉCS-t elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?

Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?

Kérdés: Kérem véleményüket, állásfoglalásukat az alábbi témában:
A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 9. §-ában szabályozza a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését, valamint 11. § (3) bekezdésében azt, hogy a költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. Továbbá a jogszabály előírja az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételét, de mely jogszabály írja ezt elő?

Kérdés: Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodó tevékenység végzésére bejelentkezett őstermelő haszonbérbe veszi az általa is 2%-ban tulajdonolt osztatlan közös tulajdonban lévő fás erdőterületet, a magánszemély tulajdonosokat képviselő erdőgazdálkodótól 7 éves, határozott idejű szerződéssel. Helyes-e, hogy a 100%-ot veszi bérbe, vagy csak 98%-ot? Az értékesített fából 2016. évben befolyt árbevételt a 2016. évi szja megállapításánál az erdőgazdálkodónak kifizetett haszonbérleti díjon felül csökkentheti-e az erdőhatóság által előírt kötelező erdő-újratelepítés, -pótlás, -gondozás, -karbantartás költségeivel, amennyiben az újratelepítő kivitelezővel 2016-ban megállapodik, és ki is fizeti neki a 7 évre járó díjat? Az értékesítést terhelő áfa összegéből levonható-e az újratelepítést végző kivitelezővel történt megállapodás alapján kifizetett összeg áfája, amely a 2017-2023 között ténylegesen teljesített újratelepítési költségeket terhelő előzetesen felszámított áfa? Ha előleget fizet az őstermelő az újratelepítő vállalkozásnak, a nettó előleg csökkenti-e az szja-alapot, az előleg áfája pedig az értékesítést terhelő fizetendő áfakötelezettséget?

Kérdés: A társaság a forgóeszközök között 1829 db részvényt mutatott ki 2015. 12. 31-én 8349 E Ft beszerzési áron. A részvényeket kezelő társaság felszámolása elkezdődött. A BEVA elszámolása alapján maximum 6105 E Ft-ot térít. Az 1829 db részvényből 243 db megvan, amelynek a beszerzési ára 1067 E Ft. A társaság a veszteség fedezetére 5868 E Ft-ot már megkapott. Jelenleg a részvények árfolyama 7258 E Ft/db, ha eladja a társaság, kap érte 1764 E Ft-ot, a különbözet árfolyamnyereség? A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni?