816 cikk rendezése:
671. cikk / 816 Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetése
Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság 1995-ben történt létesítése esetén a 10 éves várakozási idő 2005-ben lejár. A 2005-ben való felvétel esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Az szja mellett van-e 11%-os ehofizetési kötelezettség?
672. cikk / 816 Utánvéttel történő értékesítés
Kérdés: A kft. alkalomszerűen utánvéttel árut értékesít. A csomagba helyezi az áruértékesítés számláját, és a csomag utánvételi lapjára ráírja a feladási díjjal növelt számlázott értéket. A postai feladási díjat a saját nevére kiállított számla alapján elszámolja költségként, majd az utánvét összegének megérkezésekor csökkenti a költségként elszámolt összeget. Szabályos a kft. könyvelése?
673. cikk / 816 Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok
Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?
674. cikk / 816 Szt. 2005. évi változásai
Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
675. cikk / 816 Pótbefizetés jogszerűsége
Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
676. cikk / 816 Innovációs járulék
Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
677. cikk / 816 Meg nem fizetett bérleti díj elengedése
Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
678. cikk / 816 Fejlesztési tartalék eszközének értékesítése
Kérdés: A 2002-ben lekötött tartalékként kimutatott és a társaságiadó-alapból levont fejlesztési tartalék terhére 2003-ban beruházást valósított meg a társaság. A beruházás tárgyi eszközként aktiválásra került. 2004-ben a társaság ezt a tárgyi eszközt értékesítette. Milyen adózás előtti eredménynövelési kötelezettség, illetve egyéb szankció terheli a társaságot?
679. cikk / 816 Cég értéke cégvásárláskor
Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
680. cikk / 816 Folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 2003-ban
Kérdés: 2003-ban a közszolgáltató a szennyvízbeszállítók által a szennyvíztisztító telepre szállított, szippantott szennyvizet a tényleges ráfordítások alatti 173 Ft/m3 + áfa egységáron kezelte. Ezt az összeget a beszállítók részére havonta számlázta, és a számlázott összeget árbevételként elszámolta. A város önkormányzata – a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására – a 2003. évi költségvetési törvény mellékletében megjelölt előirányzatból a támogatást megigényelte. A támogatást az önkormányzat havonta utalta a közszolgáltató részére, és ezt egyéb bevételként számolta el. Helyes volt-e az elszámolás?
