631 cikk rendezése:
451. cikk / 631 Saját termelésű készlet adójának elszámolása
Kérdés: Saját termelésű terméket az értékesítésen, a továbbfelhasználáson túlmenően társaságunk saját, céges személygépjárműveibe tankolja, és a K+F csoportunk további kutatási, illetve fejlesztési célra használja fel a terméket. Hogyan könyvelem a felhasználást és milyen adóterhek terhelik?
452. cikk / 631 Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés: A 3295. kérdéshez kapcsolódóan: ha a végszámla kiállítására 2008-ban kerül sor, ekkor könyvelem a teljes összeget beruházásra, akkor a 2007. év után képzett fejlesztési tartalékot 2008-ban feloldhatom-e ennek a beruházásnak a teljes összegére?
453. cikk / 631 Szakképzési hozzájárulás fizetése
Kérdés: Cégünk szakképző iskolát is támogat. Ezért az első félévi bérköltségünk egy részét fejlesztési támogatásként, egy részét szakképzési támogatásként, egy részét az APEH-nak utaltuk. Év végén az 56. számlacsoportban lekönyveljük az éves szakképzési hozzájárulásunkat a 463. számlával szemben, év közben pedig a befizetéseket a 464. számlára. Most a szakközépiskola küldött egy számlát nyelvoktatásról, azt hova könyveljük?
454. cikk / 631 Előleg továbbhárítása
Kérdés: Ügyfelünk az üzletházban lévő saját tulajdonát képező üzletét bérbe adja egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft.-nek. Az üzletház negyedévenként "fejlesztésiszolgáltatás-előleg" címén számláz az üzlet tulajdonosának. Az üzletház tájékoztatása szerint ez a fejlesztési szolgáltatás tartalmát tekintve olyan, mint a közös költség. Az üzlet tulajdonosa ezt a költséget szeretné a bérlőre áthárítani. Lehetséges ez?
455. cikk / 631 Közműfejlesztési hozzájárulás
Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?
456. cikk / 631 Fejlesztési tartalék felhasználása előlegre
Kérdés: Ingatlanberuházásról előlegszámlákat állítanak ki 2007. évben. A végszámla kiállítása 2008-ban lesz. A társaság a 2007. év előzetes adatai alapján 2007. év után tud fejlesztési tartalékot képezni. A 2007. év után képzett fejlesztési tartalékot a 2007. évi előlegszámlákra igénybe tudja venni?
457. cikk / 631 Lekötött tartalék feloldása
Kérdés: Mikor kell az AVOP és EMVA forrású támogatások elnyerése esetén a már átutalt, így tőketartalékba helyezett támogatást a lekötött tartalékba átvezetni? Ha például a támogatási szerződés csak üzemeltetési kötelezettséget ír elő, lehet-e ilyen kötelezettség? Ez esetben a lekötött tartalékot az éves értékcsökkenési leírással arányosan lehet csökkenteni? Ha lehet, milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenési leírást számítani?
458. cikk / 631 Fejlesztési tartalék felújítás esetén
Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?
459. cikk / 631 Jogdíj az adóalapnál
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján a tárgyévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. Az előírás hatálybalépése óta a témában több állásfoglalás is megjelent. Minden forrásanyag egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adóalap-csökkentési lehetőség legfontosabb feltétele, hogy a szerzői mű (esetünkben szoftver) értékesítésekor kapott ellenértékből egyértelműen meg kell határozni a jogdíj összegét. A cégünk által könyvvizsgált szoftver-előállító kft. a megrendelőkkel kötött ún. szerzői jogi projektszerződésekben határozta meg, hogy a számlázott ellenérték hány százaléka a szoftver-előállítás díja, ill. hány százalékot képvisel az árban a vagyoni jogok teljes körű átruházása miatti szerzői jogdíj. A kibocsátott értékesítési számlán viszont "egyedi szoftverfejlesztés és jogok átadása" ellenértékeként már egyösszegű díj szerepel. Élhet-e az adóalap-csökkentési lehetőséggel az az adózó, aki a szerzői mű ellenértékét csak a szerzői jogi projektszerződésekben bontotta meg munkadíjra és jogdíjra?
460. cikk / 631 Társaságiadó-mérték: 10 százalék
Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
