648 talált cikk a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: Számítástechnikával foglalkozó kft. az önkormányzatok ügyvitelével kapcsolatos kész szoftverére pályázatot írna ki, amelyben a szoftver használati jogát az önköltségi ár 35 százalékáért adná át az önkormányzatoknak. Minek minősül a kft.-nél a 65 százalék? Hogyan érinti a kft.-nél az áfát és a társaságiadó-alapot?

Kérdés: 2006-ban lekötött tartalékot számoltam el a kft.-nél. A következő 4 évben tárgyieszköz-beruházást számolok el. A beruházás összegét számolhatom el, vagy csak az értékcsökkenést?

Kérdés: Ingatlanberuházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amelyet halasztott bevételként mutatunk ki. A támogatás a nettó beruházási értéknek az 5 százaléka. Az ingatlan épületből és telekből áll. Az épületnél a maradványérték 80 százalék. Mihez kell viszonyítani a támogatás időbelileg elhatárolt összegének csökkenését? Az ingatlan bruttó értékéhez vagy a maradványértékkel csökkentett bruttó értékhez?

Kérdés: Könyv szerinti értéken történő átalakulásnál a fejlesztési tartalék igénybevétele miatt kisebb az adótörvény szerinti értékcsökkenés. A Tao-alapot ebben az esetben is korrigálni kell a jogelődnél a 16. § (2) bekezdésének a) pontja szerint, vagy tovább lehet vinni úgy, mint a fel nem használt fejlesztési tartalékot?

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: A képzett fejlesztési tartalék feloldható-e immateriális javak beszerzése esetén?

Kérdés: A vásárolt szoftverek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezem: hogyan történik a szoftverbeszerzés elszámolása, a meglévő szoftverek folyamatos aktualizálása, a meglévő szoftverek továbbfejlesztése, értelmezhető-e az értéknövelő felújítás, és hogyan kell mindezeket elszámolni, ha a szoftverek már 0-ra leírtak?

Kérdés: Saját termelésű terméket az értékesítésen, a továbbfelhasználáson túlmenően társaságunk saját, céges személygépjárműveibe tankolja, és a K+F csoportunk további kutatási, illetve fejlesztési célra használja fel a terméket. Hogyan könyvelem a felhasználást és milyen adóterhek terhelik?

Kérdés: A 3295. kérdéshez kapcsolódóan: ha a végszámla kiállítására 2008-ban kerül sor, ekkor könyvelem a teljes összeget beruházásra, akkor a 2007. év után képzett fejlesztési tartalékot 2008-ban feloldhatom-e ennek a beruházásnak a teljes összegére?

Kérdés: Cégünk szakképző iskolát is támogat. Ezért az első félévi bérköltségünk egy részét fejlesztési támogatásként, egy részét szakképzési támogatásként, egy részét az APEH-nak utaltuk. Év végén az 56. számlacsoportban lekönyveljük az éves szakképzési hozzájárulásunkat a 463. számlával szemben, év közben pedig a befizetéseket a 464. számlára. Most a szakközépiskola küldött egy számlát nyelvoktatásról, azt hova könyveljük?