Jogdíj az adóalapnál

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján a tárgyévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. Az előírás hatálybalépése óta a témában több állásfoglalás is megjelent. Minden forrásanyag egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adóalap-csökkentési lehetőség legfontosabb feltétele, hogy a szerzői mű (esetünkben szoftver) értékesítésekor kapott ellenértékből egyértelműen meg kell határozni a jogdíj összegét. A cégünk által könyvvizsgált szoftver-előállító kft. a megrendelőkkel kötött ún. szerzői jogi projektszerződésekben határozta meg, hogy a számlázott ellenérték hány százaléka a szoftver-előállítás díja, ill. hány százalékot képvisel az árban a vagyoni jogok teljes körű átruházása miatti szerzői jogdíj. A kibocsátott értékesítési számlán viszont "egyedi szoftverfejlesztés és jogok átadása" ellenértékeként már egyösszegű díj szerepel. Élhet-e az adóalap-csökkentési lehetőséggel az az adózó, aki a szerzői mű ellenértékét csak a szerzői jogi projektszerződésekben bontotta meg munkadíjra és jogdíjra?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. vonatkozó rendelkezése a számlában külön történőfeltüntetést nem írja elő. Ugyanakkor az adóhatóság az ellenőrzéskorfeltehetően az adózói kérdésre adott – a következőkben ismertetett – választfigyelembe véve fog eljárni, amelyben – ha az adózó ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Társaságiadó-mérték: 10 százalék

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében foglaltak közül anyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallására előírt feltétel amunkáltatót terhelő 18 százalék nyugdíj-biztosítási járulékra és 11 százalékegészségbiztosítási járulékra vonatkozik. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Nem könyvelt fejlesztési tartalék

Kérdés: A mérlegelfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárótételek könyvelésénél azonban ennek rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így elkülönített tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nemmegengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A fejlesztési tartalék képzése nem jogszabályi előírásonalapul, az arról való döntés az adott társaság jogkörébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Fejlesztési tartalék a jogutódnál

Kérdés: Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó előírásokszerint a lekötött tartalék megszüntetésének akkor lesz következménye az adókésedelmi pótlékkal történő megfizetése, ha – anélkül történik meg a lekötött tartalék feloldása, hogyberuházást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Fejlesztési tartalék tenyészállatokra

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján lehet-e fejlesztési tartalékot képezni a saját növendék állatból átminősített tenyészállat bekerülési értéke után?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megfogalmazása pontatlan. Fejlesztési tartalékot azeredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel lehet képezni,célszerűen a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján számítható összegben.A kérdés valószínűsíthetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Alkalmazott technológia mint K+F

Kérdés: K+F-nek minősül-e, ha az alkalmazott technológia nem új, csak a társaság életében számít újnak? Elszámolható-e a költség a társaságiadó-alapot csökkentő tételként és az innovációs járulék csökkenéseként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem, mert nem K+F.Az Szt. 3. §-a(4) bekezdésének 2., 3., 4. pontjai tartalmazzák az alapkutatás, az alkalmazottkutatás, a kísérleti fejlesztés értelmező rendelkezéseit. Ezen értelmezőrendelkezésekben lévő új ismeretek megszerzésének, új anyagok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

El nem ismert költség

Kérdés: Egy társaság 2002. évben fejlesztési tartalékot képezett az eredménytartalékból a megengedett mértékben. Ezt 2003. évben beruházásokra felhasználta, többek között 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékű személygépkocsikra is. Mivel a teljes bekerülési érték belefért a fejlesztési tartalékba, az adótörvény szerint értékcsökkenési leírást nem számoltak el, a számított nyilvántartási érték nulla. Az adóhatóság a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontjára hivatkozva nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekinti a fejlesztési tartaléknak azt a részét, amit a 6 M Ft feletti beszerzésű személygépkocsira feloldottak.
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóság a törvény előírása szerint járt el,tekintettel arra, hogy a Tao-tv. 3. számú mellékletének 1. pontja, amelyszerint "A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozásitevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Ingyenes eszközátadás illetéke

Kérdés: Az illetékről szóló törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés "kedvező" illetékfizetési kötelezettséget állapít meg "ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletre", ha a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak. A törvény ajándékozási illetéket határoz meg ajándékozás esetére. Mi az ingyenes eszközátadás, s miben különbözik a kettő egymástól? Elképzelhető-e olyan ügylet 100 százalékos tulajdonban álló cégek között, ami ajándékozás, de nem tartozik az ingyenes eszközátadás fogalmába, s ezért más illetékelbírálás alá esik? Az ajándékozás fogalmába beletartozik-e a követelés elengedése, a boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...az Itv.-nek, így az ajándékozási illetékneksem.Az ajándékozási illeték tárgya az ingyenes vagyonszerzés. Aboltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás nem minősül – véleményünkszerint – az Itv. értelmében ingyenes ügyletnek, mivel a bolt forgalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Térítés nélkül átadott közműfejlesztés illetéke

Kérdés: Amennyiben egy nyomvonalas létesítmény kivitelezése során a nyomvonalat érintő közművek kiváltását is meg kell oldani, akkor a beruházónak a közművek tulajdonosaival kötött kártalanítási szerződés keretében megépített és a közműcégeknek átadott közműszakaszok után keletkezik-e ajándékozásiilleték-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.A kérdésben szereplő esetben a közműszolgáltatók nem ajándékozási szerződésseljutnak a közműszakaszokhoz, hanem kártalanítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Különadó alapjának csökkentése

Kérdés: A 2007/1. APEH-értesítő adózói kérdésre adott állásfoglalásban rögzíti, hogy a költségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás csökkenti a különadóalapot. Szerintem, ugyanez vonatkozik a fejlesztési célra kapott támogatásból az adóévben rendkívüli bevételként elszámolt összegre is. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...alapján adóalap-csökkentő tétel az adózás előtti eredmény javáraelszámolt, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás. A fejlesztésicélú támogatás az eredmény javára véglegesen az időbeli elhatárolás -költségekkel arányos – megszüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
1
44
45
46
62