153 talált állásfoglalás a fejlesztési tartalék kifejezésre

Kérdés: Egy olyan cég, amely kisvállalkozásnak minősül, és jogszabályban meghatározott elmaradott térségben működik, 100%-ban a fejlesztési tartaléka terhére gépberuházást hajtott végre 2009-ben. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 14. pontja szerint 100%-nak megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Kérdés: A fent említett Tao-tv. szerinti értékcsökkenés lehetőségét korlátozza-e, hogy korábban a fejlesztési tartalék terhére történt a felhasználás? Sajnos a 3945-ös kérdés és válasz áttanulmányozása nem ad elegendő információt. Ebben nincs szó elmaradott térségről, ami a kérdésemben döntő fontossággal bír.

Kérdés: Klímaszereléssel foglalkozó egyéni vállalkozó 2007. évben igénybe vette a kisvállalkozói adókedvezményt egy új tehergépkocsi beszerzése miatt. Jól tudom, hogy a kedvezmény igénybevételétől függetlenül az eszköz után az értékcsökkenés ugyanúgy elszámolható és költségként figyelembe vehető, mintha nem vette volna igénybe a kedvezményt? Semmi tiltást nem olvastam erre vonatkozóan, csak az előző könyvelő nem számolta el költségként erre az eszközre az értékcsökkenést.

Kérdés: A fejlesztési tartalék feloldási határidejének meghosszabbítása mellett melyik évben van a végső határideje a következő esetben: a cég 2006. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyet 2008-ban kiválással a jogutód továbbvisz. 2009-ben (év közben) a kiválással létrejött cég beolvad egy másik társaságba. A másik eset: a cég 2005-ben képez fejlesztési tartalékot, majd 2009-ben (év közben) beolvad egy másik cégbe, amely jogutódnak számít. Ez esetben mi a feloldás végső határideje?

Kérdés: Rendelet szerint a tőketartalékba helyezett fejlesztési támogatás további sorsáról kérek tájékoztatást!

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldása lehetséges-e bérleti jognál?

Kérdés: Az igénybe vett fejlesztési tartalék figyelembevételére mi a helyes eljárás? Az eszköz aktiválása után leírható az adóalapnál az eszközre még el nem számolt értékcsökkenés, és a futamidő végén vesszük figyelembe a már adóalapként elszámolt fejlesztési tartalékot, vagy először nem érvényesítünk az adóalapnál értékcsökkenést, amíg a fejlesztési tartalék el nem fogy? Fontos lenne a válaszuk, mivel az általunk megvásárolt tárgyieszköz-program a leírási idő elején addig nem számol el értékcsökkenést, amíg az igénybe vett fejlesztési tartalék le nem íródik. Szerintünk ez így helytelen.

Kérdés: A társaság több évre áthúzódó ingatlanberuházást végez. A korábban megképzett fejlesztési tartalékát évente, az adott évre befejezetlen beruházási értékként elszámolt összegnek megfelelően oldja fel. Minden évben ezt a gyakorlatot folytatja, az üzembe helyezés évében is. Helyes ez az eljárás? A beruházás befejezésének van-e valahol jogszabályilag előírt határa?

Kérdés: A társaság önellenőrzéssel növeli az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentő tételek között eredetileg nem szerepelt a fejlesztési tartalék. Lehet-e utólag, a társasági adó önellenőrzése során igénybe venni fejlesztési tartalékot adóalap-csökkentő tételként? Ezzel együtt a már leadott beszámolóban lehet-e önellenőrzéssel módosítani a lekötött tartalékot?

Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?