Ideiglenes használatbavételi engedély

Kérdés: A kft. tulajdonát képezi több éve egy ingatlan, amely földterületből és felépítményből áll. Az ingatlant a kft. használatba vette. Az építményre csak ideiglenes használatbavételi engedélye van, mivel az önkormányzatnak tartozik. Emiatt befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlant. Végleges használatbavételi engedély kiadása folyamatban van. Az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában aktiválható-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök aktiválásának alapvető feltétele, hogy -az adott esetben az építmény – rendeltetésszerűen használatba vehető, mert azműszakilag használható, és azt ténylegesen használatba is veszik. Az építményrendeltetésszerűen használatba vehető, ha az illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Járműfelépítmény, szeméttömörítő cseréje

Kérdés: Vállalkozásunk a tulajdonát képező jármű szeméttömörítő felépítményét kicserélteti. A régi felépítményért a járművet felújító cég fizet. A jármű felépítménye külön leltári számon nem szerepel. Csökkenti-e az aktiválandó összeget a régi felépítményért számla alapján kapott áfa nélküli összeg? A vállalkozás kiszámlázhatja-e a felépítményt?
Részlet a válaszából: […] ...eszközöket nem lehet egyetlen eszközként kimutatni. Ebből következőena kérdező cég helytelenül járt el, amikor a szeméttömörítő felépítményt nemkülönálló eszközként mutatja ki.A vállalkozásnak ezért – részleges selejtezéssel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Bányatelek értékesítése

Kérdés: Társaságunk bányászattal foglalkozik, és termelésből kivont bányatelket kíván értékesíteni. Minek minősül a bányatelek, illetve milyen adókulccsal számlázandó?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1. pontja értelmében a(felépítmény nélküli) földterület értékesítése tárgyi adómentes értékesítésnekminősül. Ez alól kivételt az épített környezet alakításáról és védelméről szólótörvény szerinti beépítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...állományba kellett vennie. Az állományba vételbizonylata – általában – a számla, mely a kérdés szerint a helyes telek- ésfelépítményértékkel került kiállításra, de ezen értékek eltértek a szerződésbenrögzített értékektől.Az Szt. 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

2003-ban vásárolt földterület apportálása

Kérdés: A társaság 2003-ban vásárolt egy nagy értékű földterületet, amelyet kempingként üzemeltet. A területen minimális értékű felépítmény (üzlet) található. Az eladó 2003-ban a földterület értékesítését tárgyi adómentesként, a felépítményt 25 százalékos áfával állította be a számlába. A vásárló 2004-ben apportálni szeretné a földterületet. Helyesen járnak-e el, ha az apportált földterületet áfával növelten adják át, és az apportot befogadó cég az áthárított áfát levonja?
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől az Épk-tv. szerinti beépítésre szánt terület (a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrész), építési telek (beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Bérbe adott üzlethelyiség értékesítése (áfa)

Kérdés: Egyik partnerünk üzlethelyiséget ad bérbe "áfás" magánszemélynek. A bérbeadási tevékenységéből származó bevételét az Szja-tv. 74. §-a alapján adózza le. Mivel e tevékenységéből származó bevétele meghaladja az alanyi adómentesség határát, bevételeiről áfás számlát állít ki. Ha a bérbe adott üzlethelyiséget ügyfelünk eladja bérlőjének, kiállíthat-e az üzlethelyiség értékesítéséről (a telek kivételével) áfás számlát, és bérlője elszámolhatja-e az áfát előzetesen felszámított áfaként? Az üzlethelyiség telekkönyvileg is üzlethelyiségnek van minősítve.
Részlet a válaszából: […] ...lévén szó, figyelemmel kell lenni azon megítélésbeli változásra is, miszerint a jelzett időponttól kezdődően, felépítmény értékesítése esetében, az azzal együtt értékesített telek – a korábbi gyakorlattól eltérően – mindig osztja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Telekvásárlás magánszemélytől (áfa)

Kérdés: Ingatlanforgalmazóként magánszemélytől vásárolok telket. A magánszemély értékesítése is áfakötelezettség alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...földrészlet", 2004. január 1-jétől hatályát veszti. Ezen időponttól következetesen érvényesül az az elv, hogy a földterület osztja a felépítmény adójogi megítélését. Ez azt jelenti, hogy a lakóingatlan építés befejezése előtti értékesítése, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Eladási céllal vásárolt ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] A megvásárolt ingatlant az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének előírása alapján, a várható – a kérdésben leírt – használat, rendeltetés figyelembevételével az áruk között kell állományba venni (készlet).Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdésében előírtakat ez esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az új Szt. 47. §-a (5) bekezdésének előírásából az következik, hogy az építési telek (földterület) és a rajta lévő épület (felépítmény) egyidejű beszerzése esetén, az épületet (felépítményt) rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.
Részlet a válaszából: […] ...milyen munkák tartoznak az építményfelújítás fogalmába: a meglévő – a társaság könyveiben nyilvántartott vagy bérelt – vasúti felépítménynél a kapacitásnövekedést nem eredményező sín-, illetve kitérőcsere, ha az nem jár együtt az ágyazat, a kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
2
3