473 talált cikk a felújítás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. bérelt ingatlanban irodájának kialakítását, felújítását végezte el. Az irodakialakítás tárgyévi beruházási költsége a társaságiadó-alap megállapításánál a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető-e, különösen tekintettel arra, hogy kivételt képez, ha üzemkörön kívüli ingatlanon végzik a felújítást?

Kérdés: Egy cég 2012. évben beruházást hajtott végre, új épület formájában, mely beruházásra támogatást is kapott. A beruházást 2013. évben aktiválta, és a támogatással is akkor számolt el. Mivel jogosult volt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs. pontja alapján az adóalap-kedvezményre, azt az aktiválás évében kívánta igénybe venni, illetve ha nem lehet, önellenőrzéssel 2012. évben. A NAV tájékoztatója szerint 2013. évben, ha volt még ráfordítása, csak az arra eső csökkentést lehet figyelembe venni. 2012. évre nem lehet önellenőrzést végrehajtani. Azonban az Art. előírása szerinti magyarázatnál az 5 év elévülési időt nem említette. Valóban nem veheti igénybe a társaság a 2012. évben beruházásra költött ráfordítást?

Kérdés: 2008-ban vásároltak egy vontatót (traktort) 26 M Ft + áfáért. 2013-ban a leírással elérték a maradványértéket, a 4 M Ft-ot. Novemberben venni kellett hozzá, és beépíteni egy azonos típusú motort 8 M Ft-ért. A motorcsere miatt a várható használati idő 5 évvel meghosszabbodott. A motorcsere felújításnak vagy karbantartásnak minősül? Az értékcsökkenési leírást a 8 M Ft vagy a 26 + 8 M Ft (csökkentve a maradványértékkel) után kell számolni? Az erőgép motorját 1 M Ft + áfáért értékesítették. Ilyenkor részselejtezést kell csinálni?

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében elvégzett létesítményfelújítási munkáról a megrendelő 2013. évi számlánkat befogadta és kifizette. Cégünk ugyanezen munkán az egyik alvállalkozó elvégzett munkáját minőségi kifogás miatt nem ismeri el, számláját (11 M Ft) nem fogadja be. Külső szakértői szerv a minőségi problémát megerősítette. Az alvállalkozó a kijavításra nem hajlandó. Cégünk 2014-ben a javítást külső céggel elvégezteti, várhatóan 7-8 M Ft-ért. Az alvállalkozó korábban 5 M Ft előleget kapott. Elszámolhatjuk-e a 2014. évben elvégzett és számlázott javítás értékét 2013. évi költségként, ha az a mérlegkészítésig elkészül? Az alvállalkozói szerződés értékéből levonva a számla alapján elszámolt javítás összegét, a különbözetet – számla hiányában – elszámolhatjuk-e 2013. évi alvállalkozói teljesítésként?

Kérdés: Társaságunk a szennyvíztelep rekultiváció­jára uniós pályázatot nyert. A pályázatban a következő munkákat kell elvégezni: víztelenítés, irtás, föld- és sziklamunka (tereprendezés jellegű földmunkák), közműépítés (monitoringkút építése), kert- és parképítési munkák (fatelepítés). Helyes-e, ha a pályázatban az összes fenti munka elvégzése beruházásként szerepel, társaságunknak ebből a jövőben nem keletkezik bevétele?

Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?

Kérdés: Építőipari cég homlokzatfelújítási munkára kötött vállalkozási szerződést. A szükséges állványozási munkát másik szakcéggel végezteti el. Az állványozás elszámolható-e alvállalkozói teljesítésként? Hasonló kérdés merül fel a gépi földmunkadíjjal kapcsolatban is.

Kérdés: Cégünk irodagépek selejtezéséről, mint szolgáltatásról, számlát állít ki a vevőnek. A selejtezett irodagép bizonyos részeit – kis felújítás után – újra értékesíteni tudjuk. Milyen bizonylat alapján lehet ezt készletre venni, és milyen bekerülési értéken?