Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után

Kérdés:

A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásra az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapja után, amiből az következik, hogy az általa foglalkoztatottak társadalombiztosításijárulék-alapja után fizetnie kell az egyéni vállalkozónak is. Az egészségügyről szóló 1997...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...minősül közfeladatellátásának, az arra fordított munkaórákat hogyan kell számításba venni.Emellett követelmény az is, hogy a foglalkoztatottak munkaóráiról olyannyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen és utólag is megállapíthatóa közfeladatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Képzés, továbbképzés elszámolása, adózása

Kérdés: A kft. két tagja tagi jogviszonyuk alapján biztosítottak. Asztalos végzettséggel rendelkezik az egyik, új tevékenységéhez azonban ács végzettség az előírás. Ha elvégzik a tanfolyamot, a tanfolyam díja, a vizsgadíj elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerülő költségként? Áfája levonható? Ha nyelvtanfolyamra kell járniuk külföldi munkájuk miatt, annak díja elszámolható, áfája visszakérhető? Kérdéseim más cégekre is vonatkoznak, azok tagjaira, illetve munkavállalóira is!
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóanmegjegyzendő:– a paragrafus alkalmazásában munkáltatónak minősül a társasvállalkozás is a tagi jogviszony alapján foglalkoztatottak vonatkozásában,– iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő aképzőintézménnyel tanulói vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegfőösszeg a 2700 millió forintot,– az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,– az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250főt.A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat ésleányvállalatainak, valamint közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
Részlet a válaszából: […] ...már nem szerepel, tehát nem lehet a rehabilitációshozzájárulás megállapítása során a munkaadónál a munkaerő-kölcsönzés keretébenfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyni.Az Mt. szerint munkaerő-kölcsönzés az olyan tevékenység,amelynek keretében a kölcsönadó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: A 4494. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A rehabilitációs hozzájárulásnál az Flt. 41/A. §-a szerint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, mely létszám meghatározása a KSH 2009. Útmutató szerint történik? Az Útmutató 2.2. pontja határozza meg a statisztikai létszámba tartozók körét. E pont szerint nem tartozik sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott. A kérdésre adott válasz azt írja, hogy mindenkit számba kell venni. Ez nekem ellentmondásos.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásokba nem tartoznak azalkalmazásban állók körébe a munkaszerződés szerint havi átlagban 60 óránálrövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint az egyéb foglalkoztatottak.(Ez azonban az Útmutatónak nem a 2.2. pontjából, hanem a 3.2.4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottrajutó teljesített munkaóraszám vetítési alapként történő felhasználásávaltörténik; a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül a részmunkaidőbenalkalmazásban állók által teljesített munkaórák számát kell elosztani az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Klaszterrel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Részlet a válaszából: […] ...viszony, hanemföldrajzi távolság (régió) és gazdasági együttműködés. A klaszter akkorsikeres, ha növelni tudja piaci részesedését, a foglalkoztatottak létszámát. A hivatkozottak a klaszterhez kapcsolódóan számos témakörtérintenek, azonban egyik szakirodalomban (még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Kommunális adó alapjába tartozó létszám

Kérdés: Vállalkozók kommunális adóját kell fizetni az adóalany által foglalkoztatott korrigált átlagos statisztikai állományi létszámba tartozók után. Kell-e vállalkozók kommunális adóját fizetni az egyéni vállalkozónak saját maga után, nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja, valamint a munkaviszonyos (36 órás) egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja és bevétele sincs?
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 28. §-a szerint avállalkozók kommunális adójában az adó alapja a foglalkoztatottak korrigáltátlagos statisztikai létszáma. Az 52. § 19. pontja szerint az átlagosstatisztikai létszámba tartozik a saját nevében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Gyakorlati képzés, bruttó kötelezettség megállapítása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogya társadalombiztosítás szempontjából járulékalapot képez. Ebből következően atanulószerződés alapján foglalkoztatottak részére kifizetett díjazást aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elkülönítetten kimutatni, azSzja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
1
6
7
8
11