459 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!

Kérdés: A szállítótól polietilénzsákot vásároltunk. Az egyszerűsített számlában a szállító feltüntette a termékdíj összegét a következők szerint: "a termékdíj összege 1000 Ft a bruttó árból". Az áfabevallásban a zsákok után a levonható áfa alapja a termékdíjat is tartalmazó érték, vagy a termékdíjjal csökkentett érték?

Kérdés: A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése értelmezhető-e a következő esetekben? Ha egy magyar gazdasági társaság az általa számítógéppel kiállított számlákon a kontírozást a számítógépes program segítségével valósítja meg, nem írja rá a konkrét vevő nyilvántartási számát, csak a főkönyvi számlát, ezzel eleget tesz a számviteli törvény bizonylatok kezelésével kapcsolatos elő­írásának? A kimenő és a beérkező számlák kézi kontírozása esetén elfogadott-e, hogy csak a főkönyvi számlákat tüntetik fel a számlán? A vállalkozáshoz beérkező kézi, illetve számítógéppel elő­állított papíralapú számlák esetén elfogadható-e, ha a szállítói számlák számítógépes főkönyvi számlákra történő rögzítésekor a számlán egy azonosító számot tüntetnek fel, és a számítógépes rendszerben rögzítik az adott számla főkönyvi számlaszámait, továbbá az informatikai program másik részéből az adott számla nyilvántartási számához tartozó kontírozás kinyomtatható? A hivatkozott törvényi előírás csak az elektronikus úton előállított számlákra és ezek kontírozására vonatkozik?

Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társasági­adó-vonzata?

Kérdés: Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.