445 cikk rendezése:
271. cikk / 445 Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék
Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társaságiadó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
272. cikk / 445 Telefonhasználat adózása 2011-ben
Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?
273. cikk / 445 Üzlethelyiség értékesítése a felszámolás alatt
Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)
274. cikk / 445 Internetutalvány adómentesen
Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi előírásoknak?
275. cikk / 445 Kiküldetés esetén sajátgépjármű-használat költségei
Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautóadót fizetnie?
276. cikk / 445 Saját vállalkozásban végzett beruházás
Kérdés: A kft. telket vásárol, majd részfeladatokat végző vállalkozók által, részben saját maga által vásárolt anyagokból lakóingatlant épít adómentes ingatlan-bérbeadás céljából. Ez a beruházás az Áfa-tv. 11. §-a szerint termékértékesítésnek minősül. A beruházás hitelből történik, így az aktiválásig felmerült kamat és árfolyam-különbözet is növeli az üzembe helyezési értéket. Kérdések: A használatbavételkor az áfabevallásban saját vállalkozásban végzett beruházásként a fizetendő adót 0 értékkel kell bevallani (mivel adómentes lesz a bérbeadás)? Amennyiben a fizetendő áfát 0-tól eltérő összegben kell feltüntetni az áfabevallásban, – levonásba helyezhető-e ugyanezen összeg az Áfa-tv. 120. és 134. §-a alapján? – vagy levonásba csak a számlával igazolt előzetesen felszámított áfa helyezhető? – vagy levonásba semmi sem helyezhető, az aktiváláskor csak áfafizetési kötelezettség keletkezik? A használatbavételkor a fizetendő áfát hogyan kell könyvelni?
277. cikk / 445 Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása
Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?
278. cikk / 445 Egyéni vállalkozó ajándéka magánszemélynek
Kérdés: Egyik egyéni vállalkozó ügyfelünk – aki divatáru-kereskedéssel foglalkozik – magánszemélyeknek leselejtezett ruhaneműt szeretne juttatni adományként. Kérjük, szíveskedjenek válaszolni, hogy az adományozónak van-e fenti esetben áfafizetési vagy egyéb adófizetési kötelezettsége, mivel a ruhanemű beszerzésekor az áfát levonta az egyéni vállalkozó.
279. cikk / 445 Üzletrész ajándékozása
Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
280. cikk / 445 Vállalkozási szerződés alapján számlázás
Kérdés: Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?
