463 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: A kft. átvállalta dolgozója temetésének költségeit. A temetés számlával alátámasztott összes költsége 443 000 Ft volt. Az áfát a kft. nem vonta le. Bizonytalanok vagyunk a helyes könyvviteli számlaszámban és abban, hogy ennek a tételnek milyen adó- vagy járulékvonzata van. Mi a 86. számlacsoportban szeretnénk elszámolni, és megfizetni a 10%-os társasági adót. Helyesen járnánk-e el?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a volt munkavállalónk, illetve a volt üzleti partnerünk temetésére vásárolt koszorút? Van-e adó- és járulékfizetési vonzata?

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet végez: megveszi az árut a nagykereskedőtől, majd értékesíti a vevőnek. Meghirdetett akción belül nagyobb megrendelés esetén pendrive-ot (1180 Ft áfával növelten) és egeret (876 Ft áfával növelten) ajándékozott vevőinek. Adókötelesnek minősül-e ez az ajándékozás? Amennyiben igen, milyen adó- és nyilvántartási kötelezettségei vannak?

Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellen­őrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!

Kérdés: A társaság nevére szóló mobiltelefon-számlán az ügyvezető saját autójához kapcsolódó autópálya-matricákat számláztak. Az ügyvezető nem fizet cégautóadót, így a kiküldetés során ezt a költséget nem számolhatja el. Szeretnénk ezen összeget nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként elszámolni. Hogyan lehetséges ez? Helyes-e, ha elszámolom ráfordításként, az ügyvezető által befizetett összeget pedig egyéb bevételként?

Kérdés: A német anyacég és cseh leányvállalata dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, és a magyar társaság fizeti szállásköltségüket, ami jelenleg panzióban való elhelyezést jelent. A magyar társaság elszámolhatja-e ezen költségeket kiküldetési költségként? Ha igen, milyen bizonylatolás szükséges ehhez? Ha nem, akkor milyen adóvonzata van?

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?

Kérdés: A kft. rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Van olyan megrendelője, aki a rendezvényre ételt, italt is kér. A kft. gyakorlata az, hogy az étel és ital árát nem tünteti fel külön a megrendelő részére kiállított számlán. Kérdés, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az étel- és italszámlákat milyen jellegű költségként számolhatja el, áfát visszaigényelhet-e, lehet-e reprezentáció, illetve milyen adókat kell utána fizetni?

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?