Találati lista:
261. cikk / 450 Telefonhasználat adózása
Kérdés: Ellentmondást vélek a 4938. és a 2775. kérdés válasza között. Ha nincs tételes elkülönítés, akkor belép a 20 százalékos kötelezettség, és ez alól csak akkor lehet mentesülni, ha legalább ezt az összeget a 2775. kérdésre adott válasz szerint kiszámlázzák. Míg a 4938. kérdésre adott válaszban azt írják, ha megtéríttetik a 20 százalékot, azt nem lehet számlázni. Visszakerestem az összes témában írt válaszukat, mindenhol számlázásról (áfával) írnak a vélelmezett 20 százalék után is. Most mi változott? A kifizető a szolgáltató számlája végösszegének a 20 százalékát megtérítteti a magánszemélyekkel, ezt számlázni nem lehet. Ennek a tételnek a könyvelésénél miért nem kell számlázni?
262. cikk / 450 Telefonhasználat (áfa)
Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
263. cikk / 450 Kuponok elszámolása
Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
264. cikk / 450 Webes receptek költségei
Kérdés: Cégünk internetes elérhetőséget készít, amelynek tartalma főzéshez készült videók. Ezt bárki, bármikor megtekintheti az internet segítségével. A webes elérhetőség időtartama az üzlet sikerétől és a hirdetők megjelenésétől függ. Ebből tervezi a cég az árbevételét. A receptek elkészítéséhez felhasznált alapanyagok a forgatás során aktiválandó költségek, vagy anyagköltségként leírhatók?
265. cikk / 450 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
266. cikk / 450 Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor
Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
267. cikk / 450 Visszaszállított áru számlázása
Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A visszárut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?
268. cikk / 450 Euróban kapott számla áfája
Kérdés: Belföldi szállítótól eurós számlát kaptam. Forintban az áfát is feltüntette a szállító. Azt állítom be az áfabevallásba. A számvitelben hogyan könyvelem? A számla szerinti teljesítés időpontja alapján számolom ki a választott árfolyamon az áfaalapot? A szállítót nem a teljesítési időpontban egyenlítem ki, nem euróban, hanem a forintszámlámról. A szállítónál is lesz egy árfolyam-különbözet meg az áfánál is? Ha nyitok egy devizaszámlát a jövőben, és devizában egyenlítem ki a következő szállítómat, akkor a számvitelben milyen árfolyamot kell alkalmaznom?
269. cikk / 450 Igazolás az üzleti ajándékról
Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
270. cikk / 450 Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése
Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
