186 talált cikk a forgóeszköz kifejezésre

Kérdés: Az anyavállalatunktól bérelt ingatlanon végzett tevékenységünkhöz szükséges technológiai víz biztosítása érdekében az ingatlanon kutat fúrattunk közösen egy másik vállalkozással. Megállapodásunk szerint a kút kizárólagos tulajdonjoga társaságunkat illeti, a létesítés és az üzemeltetés költségeit 50-50%-ban viseljük. A kút létesítésének költségeit a kivitelezők és az engedélyezők a másik vállalkozásnak számlázták, amely annak 50%-át számlázta számunkra a beruházás befejezésekor, amit mi aktiváltunk, a másik 50%-át a partnercég. Szabályszerűen jártunk el?

Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.

Kérdés: Társaságunk ingatlant vásárolt. Az adásvételi szerződést 2013-ban kötötték meg, a foglalót átutaltuk, az ingatlant birtokba vettük, az eladó kiállította a számlát, amelyet 2014-ben vettünk kézbe. 2014-ben nyújtják be az adásvételi szerződést a Földhivatalhoz, vételárrészletet fizetünk az eladónak, aki a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Melyik évben, milyen eseményhez kötve aktiváljuk, vehetjük fel a könyveinkbe? Mi úgy gondoltuk, 2013-ban, a birtokba­adáskor, a könyvvizsgáló viszont 2014-re kérte, amikor az adásvételi szerződés a Földhivatalhoz be lett nyújtva. Az eladó csak 2014-ben vezeti ki a könyveiből.

Kérdés: Új műhely épült. Ennek az épületkénti besorolása nem okozott gondot, de a befejező szakaszban járdákat, szegélyköveket, vízelvezető árkokat is létrehoztak. Ezeket külön számlázták. Egy másik részen füvesítettek, földrendezéssel, illetve műfüves területet alakítottak ki. Ez is egyéb építmény? Minek minősítsem?

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?

Kérdés: A kft. 2013-ban értékesíti az ingatlant. 2013-ban megtörténik a birtokba adás, de a teljes ellenértéket csak 2014-ben egyenlítik ki. A teljes ellenérték kiegyenlítését követően történhet meg a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál. 2013. évre elszámolható-e egyéb bevételként a számla szerinti ellenérték, illetve egyéb ráfordításként az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke?

Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Gazdasági társaság befektetési céllal lakóingatlant vásárol azzal a szándékkal, hogy az ingatlanárak emelkedése után azt haszonnal értékesítse. Ezért az ingatlan tartósan kimutatásra kerül a mérlegben. A befektetett eszközök vagy a készletek között kell szerepeltetni? Az ingatlant be kell-e jelenteni telephelyként? Az ingatlan állagmegóvására fordított kiadások, illetve közüzemi díjak elszámolhatók-e költségként?

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?