174 cikk rendezése:
111. cikk / 174 Értékvesztés elszámolása a korcsolyakölcsönzőnél
Kérdés: Korcsolyakölcsönzőnél hogyan kell elszámolni az értékvesztést? Az értékvesztést úgy határozták meg, hogy az 1. évben 30%, a 2. évben 30% és a 3. évben 40%. Hogyan történik ennek a helyes elszámolása és nyilvántartása?
112. cikk / 174 Hivatásos vadász "egyenruhája"
Kérdés: A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
113. cikk / 174 Átvállalt tartozás
Kérdés: "A" társaság "B" társaságtól 2009. szeptember hónapban átvállalt 300 millió Ft banki hitelt mint tartozást. A hitelt "B" társaság forgóeszköz-finanszírozásra kapta. "A" társaság rendkívüli ráfordításként az összeget elszámolta, és egyúttal el is határolta, mert a hitel törlesztése csak 2010-ben kezdődik. 2010-ben a törlesztéseknek megfelelően elszámolja az elhatárolás feloldásával együtt ráfordításként. "B" társaság 2009-re a 300 millió Ft-ot rendkívüli bevételként könyveli, majd adóalap-csökkentő tételként figyelembe veszi a 2009. évi társaságiadó-bevallásában. "B" társaság az átvállalás során elszámolt bevétel nélkül 2009-ben veszteséges lenne. Megítélésem szerint "A" társaságnak nem kell növelni 2010-ben a társaságiadó-alapját, ha nem rendelkezik "B" társaság veszteségére vonatkozó, a 2010. január 1-jétől hatályos Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/13. pontjában írt nyilatkozattal.
114. cikk / 174 Bemutató darab könyvelése
Kérdés: A szolgáltató cég közösségi beszerzésből megrendelt egy öltözőszekrényzár-rendszert, amelyet a tevékenységéhez kapcsolódóan vevői részére be kíván mutatni. A beszerzést melyik számlára kell könyvelni? Ha a későbbiek során ezt a bemutató darabot is értékesíti a cég, hogyan alakul a könyvelése?
115. cikk / 174 Jelmezek nyilvántartása
Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?
116. cikk / 174 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
117. cikk / 174 Fejlesztési tartalék
Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?
118. cikk / 174 Raktárkonténer minősítése
Kérdés: A cég által vásárolt raktárkonténert miként kell besorolni a tárgyi eszközök közé? Milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?
119. cikk / 174 10 százalékos adókulcs alkalmazása
Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?
120. cikk / 174 Helikopter-leszálló bekerülési értéke
Kérdés: Új pavilonépület épült, amelynek a tetején helikopter-leszállót alakítottak ki. A társaság az épületet az ingatlanok között vette állományba. A későbbi ellenőrzés megállapítása szerint helytelenül, mert a helikopter-leszállót az egyéb építmények között kellett volna aktiválni. A helikopter-leszálló a tetőfelület kb. felét képezi, amely az épülettől nem választható el egyértelműen. A helikopter-leszálló szerkezetébe építették be az épületfödém hőszigetelését is. Az épület szerkezeti, gépészeti méretezését a helikopter-leszálló igényei, terhelései befolyásolják. Így az épületben is van olyan statikai megoldás, gépészeti rendszer, amely a helikopter-leszálló létesítése miatt került más módon megoldásra. Mikor járunk el helyesen?
