367 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.

Kérdés: Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?

Kérdés: A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa–Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.

Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?

Kérdés: A gépjármű-bérbeadással foglalkozó kft. a bérbe adott járműveket teletankkal adja át az ügyfeleinek a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően, teletankkal is várja vissza az autókat. A bérleti díjnak nem része a bérleti időszak alatt az üzemanyag biztosítása, ez a bérlő feladata. Előfordul, hogy a bérlő nem teletankkal hozza vissza a járművet, ilyenkor a bérbeadó teletankolja a járművet. A saját nevére kapott üzemanyagszámlát szeretné a bérbeadó továbbterhelni a bérbevevőre. Hogyan jár el helyesen a bérbeadó?

Kérdés: A befogadott számlán több gépjármű éves autópályadíja szerepel, amelyekből néhányat továbbszámláz a kft., amelyek áfáját levonja. A tovább nem számlázott autópályadíjak le nem vonható áfáját 52-re vagy 86-ra kell könyvelni? Az áfamegosztást a számlaösszérték szintjén vagy tételenként kell értelmezni?

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?