371 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő járműveket üzemeltetésre átadta a 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-jének úgy, hogy az eszközök továbbra is az önkormányzat nyilvántartásában szerepelnek. Az üzemeltetőnél (a kft.-nél) milyen értéken kell ezeket az eszközöket a mérlegben kimutatni? Vagy csak a kiegészítő mellékletben kell szerepeltetni?

Kérdés: Ügyfelünk nyerges vontatót lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A nyílt végű lízinget a futamidő előtt lezárták a lízingbe vevő kérésére, mert szándékában állt a járművet megvásárolni. Mivel a gépjármű megvételére nem a lízingszerződés lejárata esetére biztosított megvásárlási jog alapján került sor, a jármű vételárát a maradványérték helyett annak piaci értéke képezte. A teljes hátralévő lízingtőke (40.819 euró) és a vételár különbözetét (51.936 euró+áfa) lízingdíj-korrekcióként (–11.117 euró+áfa) állapította meg a lízingcég, és a kezdő lízingdíjhoz kapcsolódóan helyesbítő számlát állított ki. Az eszköz a birtokbavételi bizonylat alapján került aktiválásra, nyilvántartási értéke 21.691.109 Ft, amely meghaladja a kiszámlázott piaci értéket (nettó 20.506.930 Ft). Hogyan kell könyvelni ezt az ügyletet?

Kérdés: Tehergépjármű külföldi tankolások áfáját az ELEKAFA nyomtatványon igényeljük vissza, amelynek az átfutási ideje majdnem két év. 2022. évi tankolások után az áfa-visszaigénylést 2023 szeptemberében adtuk be, az áfa összegét 2024 augusztusában kaptuk meg. 2022-ben a tankolások áfáját is, azaz a számlát bruttó módon anyagköltségként könyveltük. Hová könyveljük a 2024-ben visszatérített áfaösszeget, és hogy könyveljük helyesen a beérkező tankolási bizonylatok áfáját? Esetleg egyéb követelésként kellene (a külföldi adóhatósággal szemben) könyvelni a bejövő bizonylatok áfatartalmát rögtön a könyveléskor? Mivel éveken át húzódik a visszaigénylés folyamata, és nem biztos, hogy visszakapjuk a teljes összeget, szeretném tudni, hogyan tudjuk könyvelni szabályszerűen a számlákat és a visszatérített áfa összegét.

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?

Kérdés: Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
– bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.

Kérdés: Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?

Kérdés: A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa–Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.