1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyelviskola használatában lévő könyvek értékét?

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján – többek között – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?

Kérdés: A kempingszolgáltatással foglalkozó ügyfél szabadban felállított edzőeszközöket (derék- és csípőformáló, gyalogló, dupla nyújtó, valamint komplex karerősítő eszközök stb.) szerzett be, egyedi értékük több mint nettó 100 ezer Ft. Milyen főkönyvi számlán kell aktiválni az eszközöket, hány százalék értékcsökkenéssel? Fejlesztési tartalék elszámolható?

Kérdés: A családi vállalkozásban működő bt.-nél a szülők a bel- és kültagok, gyermeküket munkaviszonyban foglalkoztatják. A gyermek X forintot adott eszközvásárláshoz, amelyet a bt. hátrasorolt kötelezettségként mutat ki. A bt. a tartozás háromnegyed részét visszafizette. A tulajdonosok a bt. egyszerűsített végelszámolását tervezik. Úgy tudom, akkor szűnhet meg egyszerűsített végelszámolással a cég, ha senkinek nem tartozik, és neki sem tartoznak. Megoldás lehet-e, ha a fiú elengedi a tartozást, a bt. egyéb bevételként könyveli, és a társasági adóban adózza? Ezenkívül van-e még valami kötelezettsége a bt.-nek, illetve az adósságot elengedőnek?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?

Kérdés: Műemlék épületet vásároltunk, amelyet felújítás után szálláshely-szolgáltatás útján tervezünk hasznosítani. A felújítás több éven át tart, és a beszerzést, valamint a ráfordításokat beruházásként tartjuk nyilván. Az épület rendeltetésszerű használatba vétele 2 év múlva várható. Elszámolhatunk-e értékcsökkenést az épület műemlék jellegének ellenére? Ez különösen fontos annak fényében, hogy az adóváltozások "háromszoros" elszámolhatóságot ígérnek. (A költségkénti elszámolás csak értékcsökkenés útján valósulhat meg.)