1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: X társaság 50%-os tulajdonjoggal és azzal megegyező szavazati joggal rendelkezik Y társaságban (X és Y társaság is belföldi). Z társaság (külföldi társaság) mindkét belföldi társaságban tulajdonos, X társaságban 100%-ban és Y társaságban 50%-ban, szintén ugyanekkora szavazati joggal. X és Y belföldi társaságok ügyvezetője egy és ugyanazon természetes személy, aki azonban nem rendelkezik tulajdonjoggal, csupán állandó képviseleti joggal mindkét társaság tekintetében. X társaság természetesen Z társaság leányvállalata, itt teljesen egyértelmű a kapcsolt viszony. Kérdés, hogy kapcsolt vállalkozási viszony merülhet-e fel X és Y, vagy Z és Y társaságok vonatkozásában a Tao-tv. értelmében?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció

Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?

Kérdés: Kft. tagja (nincs máshol biztosítási jogviszonya) nem vesz ki a vállalkozásból sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyára való tekintettel jövedelmet. 2010. májustól (ekkor alakult) szeptember hónapig a minimálbér után a járulékokat a társaság megfizette a következő módon: az egyéni járulékokat a tag havonta befizette a társaság pénztárába, a munkáltatói járulékokat és az egyéni járulékokat a havi 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette. 2010. október hónapjától – a jövőbeni nyugdíj összegének megállapítása miatt – havi 150 000 Ft után fizetné a tag a járulékokat (tagi jövedelmet továbbra sem vesz ki, biztosítási jogviszonya továbbra sincs másutt). Az egyéni járulékokat változatlanul 73 500 Ft után a tag a vállalkozás pénztárába befizette, 76 500 Ft után az egyéni és a munkáltatói járulékokat is a társaság fizette, ezen összeg után a tagtól nem vételezett be egyéni járulékok jogcímen összeget. 150 000 Ft után a 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette az egyéni és a munkáltatói járulékokat is. 1. Van-e lehetőség arra, hogy a vállalkozás, ha nem vesz ki a tag tagi jövedelmet, a minimálbérnél magasabb összeg után fizesse a járulékokat (2010. 4. negyedév)? 2. Ha igen, akkor a fent említett esetben a 76 500 Ft után (150 000-73 500 Ft minimálbér) a társaság fizetheti-e az egyéni járulékokat a tag helyett, vagy a tagtól kell bevételezni ezen összeg után is az egyéni járulékokat, majd továbbutalni az adóhatóságnak? Milyen törvényhelyre való hivatkozással teheti ezt? 3. Ha nem, milyen következményekkel jár a társaságra és a magánszemélyre nézve, ha a társaság mégis ezt a gyakorlatot követi?

Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.

Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?

Kérdés: A kft. partnereinek üzleti ajándékot szeretne adni. Egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Például havonta 15 E Ft értékben? Akkor adómentesen el lehet számolni? Amennyiben italt szeretne karácsonykor vagy egyéb alkalomkor adni, akkor az hogyan adózik?

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!