Anyagbeszerzés postaköltségének elszámolása

Kérdés: A vásárolt anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a szállító – kérésünkre – postán szállítja, ezért postaköltséget, csomagolási díjat számít fel. A beszerzett anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a beszerzéskor költségként elszámoljuk. A csomagolási díjat, a postaköltséget az anyag-, alkatrész-, üzem- és kenőanyagértéket (költséget) növelő tételként vagy igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése,... a raktárba történő beszállításáig felmerült, az eszközhöz egyedileghozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték avételáron túlmenően – többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Értékhelyesbítés nonprofit szervezetnél

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?
Részlet a válaszából: […] ...illetveegyszerűsített éves beszámoló formájában),– és az Szt. 58-59. §-ában foglaltakat maradéktalanul tartsabe. Az Szt. az egyedi eszközök mérlegkészítéskori piaciértékének meghatározását nem köti szakértői értékbecsléshez. De követelménykéntírja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvelőiroda nem az Szt.követelményeinek megfelelő számítógépes programot használ, így – az adottesetben – a könyvelőiroda főkönyvi könyvelése az Szt. tételes előírásaival semegyeztethető össze.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a készletek között arendkívüli bevételekkel szemben (a rendkívüli bevételek időbelielhatárolásával).A leltár alapján az egyedi nyilvántartástvadállománycsoportonként kell felfektetni és vezetni év közben is. Mivel avadállomány változása év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladóöszszeggel.Lakás költségeiKöltségként számolható el minden, a lakás berendezésével (haa berendezési tárgy 50 ezer forint egyedi érték feletti értékcsökkenési leírásformájában), fenntartásával kapcsolatos kiadás, így például a fűtés, avilágítás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. Negyedik része (a 198. §-ától az 596. §-ig)tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos általános és az egyes szerződésfajtákhozkapcsolódó sajátos előírásokat, követelményeket. Nincsen arra lehetőségünk,hogy ezeket teljeskörűen a válasz keretében bemutassuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Zsaluzáshoz használt eszközök nyilvántartása és elszámolása

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...(ezt feltételezhetően dokumentálni is tudják),tehát a tárgyi eszközök közé tartoznak.A társaság döntése alapján az 50 ezer forint egyedibeszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke arendeltetésszerű használatbavételkor (és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Gépbeszerzés pályázatírási díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk – gépek vásárlására – fejlesztési támogatásra pályázott. A pályázatot a pályázatíró cég 2004-ben elkészítette, a díját számlázta, a számla értékét 2004-ben a társaság költségként számolta el. A pályázati feltételekkel a beruházás 2005-ben megvalósult, a beruházást 2005 júliusában aktiváltuk. Könyvvizsgálónk véleménye szerint a pályázatírási díjat a gépek értékében kellett volna aktiválni. Helyes ez a vélemény?
Részlet a válaszából: […] ...értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezéseérdekében az üzembe helyezésig felmerülő, az eszközhöz egyedileghozzákapcsolható tételek együttes összegét foglalja magában. A 47. § (4)bekezdésének d) pontja – e kérdéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Gyakorított áfabevallás 2005. július 1-jétől

Kérdés: A 2004-es évhez hasonlóan 2005. évre is kértem a gyakorított (havi) áfabevallás lehetőségét, melyet az adóhatóság ez évre csak július 1-jétől engedélyezett. Ezen időponttól negyedéves bevallásra vagyok kötelezett?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 2004. évi módosítása 2005. július 1. napjátólvalóban megszüntette a gyakorított bevallás lehetőségét. Ugyanakkor a 2005. éviLXXXV. törvény ugyancsak 2005. július 1-jei hatállyal visszahozta az Art. 2.sz. mellékletének I. Határidők 2/b. pontjába a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.
1
76
77
78
98