1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: A vásárolt készletek leltárának értékelésére alkalmazható-e egyedi értékelési eljárás (a FIFO és az átlagáron kívül)?

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?

Kérdés: Az "A" Bt. a szülők tulajdona, a "B" Bt. a gyermekeik tulajdona. A 2007-es szabályok szerint kapcsolt vállalkozási viszony van-e "A" Bt. és "B" Bt. között?

Kérdés: Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?

Kérdés: 2007 elején ügyfelemet áfakiutalás előtti vizsgálatra rendelték be, az arra illetékes szerv elé. Ügyfelem egy nagyon különleges, piacon nem kapható, egyedi gyártású termelőgépet vásárolt 5 500 000 Ft-os vételáron, mely összegnek az áfáját visszaigényelte. Áfakiutalás előtt a hivatal behívta ellenőrzésre, és a számlán szereplő összeget saját szakértőjével felülvizsgáltatta és felülbírálta. Az 5 500 000 Ft-os vételárat 1 272 000 Ft-ra módosította feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva, és az adásvételi szerződést színlelt ügyletnek minősítette. Döntését arra alapozta, hogy a számlákon szereplő értékesítési ár a termék tényleges forgalmi értékét jóval meghaladja.

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?

Kérdés: Egyre több magánszemély autójára tesznek fel reklámmatricákat, melyek "fejében" a magánszemély személyautójára felvett hitel törlesztését átvállalják. Az életben ez úgy történik, hogy a magánszemély szerződést köt egy céggel, melyben vállalja, hogy a reklámmatricát "viseli", továbbá munkanaponként 30 km-t megtesz az autójával. A cég havonta a magánszemélynek (számla ellenében) átutalja a bérleti díjat. A bérleti díjból a kifezető semmit nem von le, a magánszemélyt nyilatkoztatja, hogy a bérleti díj után fizetendő közterheket saját maga rendezni. Ez esetben a kifizetőnek nem lenne kötelessége az szja-t, ehót levonni? Mivel a magánszemélyre hárít át mindent, milyen kötelezettségei vannak a magánszemélynek? Az APEH-nál bejelentkezett. Mikor és milyen közterheket kell megfizetnie a bérbe adó magánszemélynek?

Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!

Kérdés: 2006. IV. negyedévére vonatkozó szolgáltatást partnerünk 2007. 01. 25-i számladátummal, 2007. 01. 20-i teljesítéssel számlázta. Kimutatható-e 2006. 12. 31-én kötelezettségként a bruttó összeg a mérlegben, vagy passzív időbeli elhatárolás?

Kérdés: "A" kft. 2006. október 1-jétől baromfiólakat bérel "B" kft.-től havi 500 000 forint + 100 000 forint áfa összegért, mely fizetésének esedékessége mindig a tárgyhót követő hónap 10. napja. Ezen bérleményeket tovább bérbe adja "C" kft.-nek, melynek bérleti díja negyedévenként nettó 1 600 000 forint, fizetésének esedékessége a tárgynegyedévet követő hónap 10. napja. Amennyiben "A" kft. bejelenti az adóhatóságnak, hogy ingatlan-bérbeadási tevékenységét 2007. január 1-jétől nem tárgyi adómentesen, hanem az általános szabályok szerint kívánja folytatni, akkor a példában szereplő érkező számlák áfatartalma levonható, illetve a kimenő számlában az áfa felszámítandó?