1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk az üzletházban lévő saját tulajdonát képező üzletét bérbe adja egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft.-nek. Az üzletház negyedévenként "fejlesztésiszolgáltatás-előleg" címén számláz az üzlet tulajdonosának. Az üzletház tájékoztatása szerint ez a fejlesztési szolgáltatás tartalmát tekintve olyan, mint a közös költség. Az üzlet tulajdonosa ezt a költséget szeretné a bérlőre áthárítani. Lehetséges ez?

Kérdés: Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?

Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?

Kérdés: Ital-nagykereskedő cég vevőtalálkozóra hívja vevőit. Hogyan kell elszámolni a vevőtalálkozó szervezésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat? Felszolgált étel, ital, fellépő vendégművészek honoráriuma? A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközök – tv, mobiltelefon, egyéb műszaki cikkek – is sorsolás keretében átadásra kerülnek a résztvevőknek. Az ajándéksorsoláson átadott eszközök elszámolása hogy történik? Áfa-, szja-vonzatok ráfordításkénti elszámolása Tao-tv. alapján?

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?

Kérdés: Egy Bösendorfer 290 Imperial hangversenyzongorára alkalmazható-e az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése? Minősíthető-e olyan eszköznek, amely értékéből a használat során nem veszít, amelynek értéke évről évre nő? Ezt a minősítést alá kell-e támasztani szakértői véleménnyel?

Kérdés: A társaság a vállalkozás egészére, működési területére központi figyelőszolgálattal rendelkező vagyonvédelmi rendszert épített ki. Hogyan kell elszámolni a vagyonvédelmi rendszer kiépítését?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján a tárgyévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. Az előírás hatálybalépése óta a témában több állásfoglalás is megjelent. Minden forrásanyag egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adóalap-csökkentési lehetőség legfontosabb feltétele, hogy a szerzői mű (esetünkben szoftver) értékesítésekor kapott ellenértékből egyértelműen meg kell határozni a jogdíj összegét. A cégünk által könyvvizsgált szoftver-előállító kft. a megrendelőkkel kötött ún. szerzői jogi projektszerződésekben határozta meg, hogy a számlázott ellenérték hány százaléka a szoftver-előállítás díja, ill. hány százalékot képvisel az árban a vagyoni jogok teljes körű átruházása miatti szerzői jogdíj. A kibocsátott értékesítési számlán viszont "egyedi szoftverfejlesztés és jogok átadása" ellenértékeként már egyösszegű díj szerepel. Élhet-e az adóalap-csökkentési lehetőséggel az az adózó, aki a szerzői mű ellenértékét csak a szerzői jogi projektszerződésekben bontotta meg munkadíjra és jogdíjra?