1040 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: A tárgyi eszközöket az üzembe helyezést követően egyedi nyilvántartó kartonokon tartjuk nyilván, amely tartalmazza az eszköz valamennyi szükséges adatát, az esetleges fejlesztési tartalék terhére történő beszerzésre utalást és az amortizáció elszámolását. Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a 200.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti – a számviteli politikája szerint egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazása alá eső – eszközökről nem vezet egyedi nyilvántartó kartont, hanem egy megfelelő adattartalmú "Excel táblázat" vezetésével tartja azokat nyilván, és ezt a táblázatot aktualizálja a bekövetkező eseményeknek megfelelően?

Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?

Kérdés: Telephelyünkön a kerítés mentén tuják álltak. Ezek kb. 25 éve lettek ültetve, és mivel nagy részük kiszáradt, és a kerítés állapotát is veszélyeztették, emiatt kivágatták azokat. Ezek a tuják a tárgyi eszközök között nem szerepeltek. A kivágás után tereprendezés, fakitermelés, tuskómarás munkálatokat végeztettünk. Majd márciusban leylandi ciprusok, díszcseresznyefa és babérmeggy bokrok kerültek ültetésre. A munkálatok és a fák összértéke több mint 3 millió Ft volt. Ezt – mint parkosítást – beruházással egyéb építményként szeretnénk elszámolni. A fenti munkálatokat aktiválhatjuk-e egyéb építményként (a Tao-tv. szerint) 2% leírási kulccsal? Illetve a növényeket (amelyek értéke 1,4 M Ft) külön kell aktiválni? Amennyiben igen, milyen amortizációs kulccsal?

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?

Kérdés: Devizás bankom lemehet negatív egyenlegbe. A 0 egyenlegen történő átfordulás kezelése esetén az árfolyam irreálisnak tűnik, de ettől helyes? Számszaki példa: A göngyölt egyenleg: DEV: –25, HUF: –7950. Utalok egy összeget, hogy legyen rajta pluszban érték, mert utána költeni akarok. Korábbi információk alapján ilyenkor MNB-t vagy forintért vásárolt devizahányadost kell alkalmazni. Ez legyen 310. Az érték +40, ezt két tételben könyvelem +25×310 = 7750 Ft, ekkor a GöngyEDev: 0, HUF: –200; Könyvelem a +15×310 = 4650 Ft-ot, ekkor a GöngyE Dev: 4450. Eddig helyes a logika? Ezután jön egy terhelésem –15 értékben, mivel már pozitív oldalán vagyok a banknak, akkor átlagárfolyamot kell használnom. Mi a helyes árfolyam ebben az esetben? 310 vagy a 296,67? ~ 15×296,67 = 4450, így a GöngyE Dev: 0, HUF: 0. Ha –15×310 = 4650, akkor a GöngyE DEV: 0, HUF: –200. Ha a terhelés egy szállítói számla, akkor ott fog csapódni egy irreális árfolyam-különbözet. Más összegekkel bőven nagyobb árfolyamszámok is kijöhetnek. Pl. volt olyan, hogy az MNB 390 Ft körül mozgott, és az átlag 478-at számolt ki, mert a fenti logika alapján csak úgy jön ki mindkét 0. Mi a helyes?

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?

Kérdés: Szeretnék segíteni egy partnerünknek. Kft. esetén van-e szja-vonzata a tulajdonosok felé az alaptőke-leszállításnak? Hogyan történik ennek a könyvelése? Mi számít ebben az ügyletben adókötelesnek? A tőkeleszállítás a tulajdonosok felé történő hitel rendezésére fordítandó?

Kérdés: Főállású kataadóalany 2023. szeptembertől felnőttképzési jogviszonyt létesített. Ez nem zárja ki őt a kataadózás alól?

Kérdés: Sajnos munkatársaink rosszul csináltak meg egy 2023-as negyedéves áfabevallást, amit most vettünk észre. Önrevíziót hogyan nyújthatunk be? (Mind a 4 negyedév rossz.)

Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?