637 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?

Kérdés: Társaságunk földgáz-kereskedelmi tevékenységet végez. Ennek keretében olyan társaságok számára is értékesít gázt, amelyeknek több településen is van telephelyük (gyártócsarnok, erőmű). Az általunk értékesített földgáz vételezése a vevő egyes önkormányzatoknál lévő telephelyein történik. A helyiadó-törvény értelmében az energiakereskedő esetén telephelynek számít azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a földgáz értékesítése a végső fogyasztó részére történik. A helyiadó-törvény azonban nem határozza meg a végső fogyasztó fogalmát, emiatt kérdéses, hogy a különféle ipari fogyasztók végső fogyasztónak minősülnek-e? Ha igen, akkor azok telephelyei szerinti településen keletkezik-e számunkra adókötelezettség?

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.

Kérdés: Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet megszüntette a tejkvótarendszert. A változást a számvitelben is rendezni kell. MOSZ-hírlevél szerint 2015. évben a tejkvótával kapcsolatos vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni, terven felüli értékcsökkenéssel kell rendezni, amelyet időbelileg nem lehet elhatárolni. A kivezetés tehát a 2015. évi üzleti eredményt rontja. Kérem a véleményüket a leírt elszámolással kapcsolatban. Én egyetértek a MOSZ állásfoglalásával.

Kérdés: A Számviteli Levelek 321. számában a 6587. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan megküldöm a NAV Központi Hivatalának a válaszhoz kapcsolódó tájékoztatását. Ezen tájékoztatóból idézek: Az Áfa-tv. 169. §-a i)-n) pontjainak előírásaiból "álláspontom szerint az következik, hogy fordított adózás hatálya alá tartozó tétel szerepeltethető olyan számlában is, amelyben egyenes adózás hatálya alá tartozó tételek kerültek kiszámlázásra. Ahogyan a különböző adómértékű tételeknél az adómértéket szerepeltetni kell, ugyanúgy a fordított adós tételeknél ezen tényt kell az adómérték helyett feltüntetni. Ugyanakkor az Áfa-tv. 142. § (7) bekezdése alapján a fordított adózás hatálya alá eső ügyletekről a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetőleg még az ún. visszafelé számított százalékérték sem szerepelhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazon a számlalapon nem szerepelhet olyan tétel, amely adót tartalmaz, hanem azt jelenti, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet számlázása során az ilyen tételre vonatkozóan adó felszámítása nem történhet meg, sőt az Áfa-tv. 169. § k) és n) pontja alapján adóösszeg nem, csak a »fordított« adózás kifejezés tüntetendő fel. Nem értek egyet tehát a beadványhoz mellékelt Számviteli Levelek magyarázatával." Kérdésem: a fentiek ismeretében is fenntartják álláspontjukat?

Kérdés: A számláinkat elektronikusan szeretnénk megőrizni. Az e-mail mellékleteként már hitelesítéssel érkező, illetve nem hitelesített pdf-formátumban kapott számlákat kinyomtatjuk, és a továbbiakban mint papíralapú számlákat kezeljük, küldjük a társosztályoknak igazoltatásra. Könyvelés után az SAP-rendszerünkből kapott bizonylatszámot ráírjuk, a kifizetés dátumát rögzítjük rajta, majd beszkenneljük a mellékleteivel együtt, és elküldjük elektronikus hitelesítésre egy szolgáltatóhoz. Ezután csatoljuk az SAP-rendszerben a könyvelési bizonylathoz. Megfelel-e ez a folyamat az elektronikus számlák megőrzése, illetve az elektronikus archiválás szabályainak?

Kérdés: Többes munkáltatói jogviszony, atipikus foglalkoztatás keretében "A" és "B" munkáltató megegyezik, hogy "A" munkáltató dolgozóinak egy részét két hónapig a másik, a "B" munkáltatóhoz kirendelik. Megegyeznek, hogy a dolgozók bérét továbbra is "A" munkáltató számfejti, de a bérköltséget kiszámlázzák a "B" felé. Hogyan kell könyvelni "A" vállalatnál mint bevételt? Egyáltalán bevétel-e? "B" vállalatnál pedig mint költséget?

Kérdés: A dohányboltban a dohányáru értékesítésén túlmenően várhatóan italt, újságot, lottószelvényt árusítanak, és lehetőség lesz lóversenyfogadásra is. A szerencsejáték körébe tartozó tevékenységeken kívüli árbevétel rögzítése a pénztárgépben valósul meg. Külön pénztárnak tekintsük a szerencsejáték-forgalommal összefüggő bevételeket és kiadásokat? Hogyan kapcsoljuk össze a pénztárgépet – ahol bankkártya elfogadása is lehetséges – az egyéb pénztárakkal?

Kérdés: A tőkeemelés könyvelése lehetséges-e az alábbi módon? T: Hosszú lejáratú kötelezettség; K: Jegyzett tőke, Tőketartalék.

Kérdés: A kft. európénzpiaci befektetési jegyet és tőke­garantált pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. A befektetési jegyek forgalmában év közben nem volt változás. Év végén a banki kivonaton és a külön ügyfélkimutatáson tájékoztatásul közlik a befektetési jegyekre vonatkozó nem realizált hozamot. A befektetési jegyek év végi nem realizált hozama elhatárolásként a pénzügyi bevételek között elszámolható?