637 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?

Kérdés: Ha egy továbbszámlázott szolgáltatás 2010. december 5-től 2011. 01. 28-ig tart, és három egymástól elkülöníthető részteljesítést számláznak, egyet decemberben, kettőt januárban, mind a bejövő, mind a kimenő számla vonatkozásában, akkor el kell-e határolni? Ha igen, akkor 2010-re kell áthozni a 2011. évi részt, vagy 2010-ről kell 2011. évre átvinni? Vagy mivel a részszámlázás alapja alátámasztott (szerződésben meghatározott készültségi fok szerint), az első rész 2010. évi, a többi pedig 2011. évi?

Kérdés: Egy hotel esetében hogyan kell kezelni számlázási, számviteli és adózási szempontból azt az esetet, amikor a vendég lefoglalja a szállást, de az adott határidőn túl mondja vissza a foglalást? A lemondás pénzben kifejezett értéke egy éjszaka szállásdíjának felel meg. Milyen megnevezést írhat a számlára a hotelt üzemeltető kft.? Ha áfakörös, akkor 25% vagy 18%-os áfával kell számolni a lemondás értékét? Minek minősül a szobalemondás adójogi szempontból? Hogyan kezeljük a számvitelben?

Kérdés: Szövetkezetünk a jegyzett tőke részét nem képező, átalakított befektetői részjegyek egy részét a tulajdonosaiktól megvásárolta, és nem kívánja a tagoknak értékesíteni. Könyvelési, illetve törvényi értelmezésben szeretnénk segítségüket kérni. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 101. §-a alapján az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki. Szintén e törvény 105. §-a alapján a szövetkezet az általa megszerzett üzletrészt, átalakított befektetői részjegyet a soron következő közgyűlés határozatával bevonja. Kérdésünk: Hol tartsuk a könyveinkben nyilván a megvásárolt átalakított befektetői részjegyeket? Be kell-e vonni, és ha igen, akkor ugyanúgy könyveljük-e, mint annak idején az üzletrészek bevonását? Amennyiben bevonjuk, akkor nem vonjuk ki a szövetkezet működéséből? (Jelenleg lekötött tartalékban mutatjuk ki az üzletrészekből átalakított, befektetői részjegyeket. Cégbíróságunk véleménye alapján jegyzett tőkében csak a részjegyek szerepelnek.)

Kérdés: "Z" kft. újságkihordással foglalkozik. "X" kft. elkészíti, előállítja az újságot. A "Z" kft. feladata, hogy minden egyes háztartásba – akik előfizetők – eljuttassa az aznapi vagy heti újságokat. A "Z" kft. az újságkihordásról számlát állít ki "X" kft. részére. "X" kft. és "Z" kft. megállapodtak, hogy azoknak, akik még nem előfizetők, hetente egy-egy újságot, ún. mintapéldányt bedobnak a postaládájukba. Az "X" kft. ezeket az ún. mintapéldányokat számlázza a "Z" kft.-nek. A "Z" kft.-nél ezek az ún. mintapéldányok üzleti partnernek adott ajándéknak minősülnek? Ha nem, akkor a kft. miként számolja el? Milyen adókat és járulékokat kell utána fizetni? A kft. ezen számla áfáját visszaigényelheti?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontja szerint adómentes juttatásnak minősül a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet. Kérdésünk, hogy az adómentesség abban az esetben is fennáll-e, amennyiben a kifizető utalvány formájában adja a magánszemélynek a juttatást?

Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A vissz­árut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?

Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhat­juk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?