637 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?

Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?

Kérdés: Kjt. szerint milyen besorolásban kell alkalmazni egy képesített szociális asszisztenst? Hol van ez pontosan meghatározva?

Kérdés: Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.

Kérdés: A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?

Kérdés: Mi a televíziókészülék üzemben tartási díjának számviteli elszámolása?

Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?

Kérdés: Társaságunk gépeket hoz be Németországból, amelyeket Magyarországon értékesít. A garanciális javításokat a társaság végzi el, majd a külföldi szállító az általa garanciális javítás költségeként elismert összegről negatív előjelű számlát állít ki. Hogyan és milyen árfolyammal kell könyvelni ezeket a "jóváíró" számlákat, illetve hogyan kell kezelni áfa szempontjából?

Kérdés: Átalakulás esetén 2007. évben kiváló társaságnak rendelkeznie kell annyi szabad, forgalomképes eszközzel (a saját tőke/mérlegfőösszeg arányában számítva), amennyi jegyzett tőkét az átalakulás során kiváló (létrejövő) társaság mérlegében szerepeltetünk?