Tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk 2012 áprilisában használt eszközöket vásárolt 7000 E Ft értékben. Számviteli politikánk alapján az egyedenként 100 E Ft beszerzési érték alatti tárgyi eszközök beszerzési értéke a használatbavételkor egy összegben kerül értékcsökkenési leírásként elszámolásra. A 100 E Ft és 200 E Ft közötti beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési értékét két év alatt számoljuk el értékcsökkenési leírásként, a 200 E Ft felettieket a várható használati idő figyelembevételével, így 2012 áprilisában 5000 E Ft értékcsökkenést számoltunk el. A beszerzett eszközöket áprilistól bérbe adjuk. A bérlet futamideje négy év, negyedévente 450 E Ft + áfa a bérleti díj. A fentiek alapján a bérbeadásból származó árbevétel nem fedezi az értékcsökkenési leírás költségként elszámolt összegét. A fenti elszámolás megfelel-e a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen is, meg nem is!Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése a vállalkozó döntésétől függően ad lehetőséget a 100 E Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke egyösszegű leírására. Ha a kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címkék:  

Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nincs változás az előző évekhez képest, sem az átadónál, sem az átvevőnél. A válaszban abból indulunk ki, hogy mind az átadó, mind az átvevő az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet (vállalkozó).Rögzíteni kell azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke:

Pingpongasztal vásárlása

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a számviteli elszámolással. Egyértelmű, hogy a pingpongasztal beszerzése nem a vállalkozási tevékenység érdekében történt, a pingpongasztalt rendeltetésszerűen nem a riasztórendszerek értékesítéséhez kapcsolódóan használják. Ezért a pingpongasztalt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […]  A védjegyet, ha az tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet,szellemi termékként az immateriális javak között nyilvántartásba kell venni[Szt. 25. §-ának (7) bekezdése]. Az immateriális jószág bekerülési értékét is aSzt. 47-51. §-ai alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címke:

Csatlakozási alapdíj

Kérdés: Az áramszolgáltató csatlakozási alapdíjat számláz KIF hálózatra. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A nem pontosan megfogalmazott kérdésből arra következtetünk,hogy az áramszolgáltató a kérdezővel az ingatlan rendeltetésszerű használatáhozkapcsolódó – jogszabályban nevesített – villamosenergia-hálózati csatlakozásidíjat fizettet. A 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címke:

Konténerek besorolása, amortizációja

Kérdés: A kft. egy öltözőkonténert és egy portakonténert vásárolt 2011 decemberében abból a célból, hogy több éven keresztül bérbe adja azokat üzleti partnerének. A konténerek használtak, 4 évesek, acélvázból és acéllemezből állnak. Az öltözőkonténert a kft. telkén, a partner által bérelt üzemcsarnok mellett helyezik el. A konténerbe a földből vizet és elektromos áramot is vezetnek (a konténerben öltözni és zuhanyozni lehet). A másik konténert is a telekre helyezik, kap vizet és áramot. A konténereket a kft. 12. 29-én használatba vette. A konténerek milyen vámtarifaszám alá sorolhatók? A kft. melyik tárgyi eszköz kategóriában tarthatja nyilván? Milyen leírási kulcsot kell alkalmazni az Szt., a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […]  A számviteli besorolás szempontjából nincs jelentőségeannak, hogy a konténerek milyen vámtarifaszám alá sorolhatók. Számviteliszempontból azt kell elsődlegesen eldönteni, hogy a konténer berendezésitárgynak, illetve építménynek (épületnek) minősül-e.A statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címke:

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […]  Nem vagyunk befektetési tanácsadók, ezért csak azelszámolási, adózási kérdésekre válaszolunk.Az ingatlan beszerzését az általános szabályoknakmegfelelően elsődlegesen beruházásként kell elszámolni. A beruházási számlánkell nyilvántartani, amíg el nem döntik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
Kapcsolódó címke:

Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
Részlet a válaszából: […]  A kérdező érdekes gondolatmenettel vezeti le azt, hogy atárgyi eszköz értékesítésekor hogyan kell meghatározni a terven felüliértékcsökkenés összegét, és ezzel az értékesítés eredményét. A számvitelielőírások azonban nem követik ezt a gondolatmenetet, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzést követően kapott támogatás

Kérdés: Cégünk 2009. évben vásárolt egy szoftvert. A beszerzéshez elnyert pályázati pénz a beszerzési érték 50%-a. A beszerzési ár és a pályázatírás költsége együttesen 26 304 925 Ft. A szoftvert 2009-ben üzembe helyezték, 2009-ben 2 046 739 forint, 2010-ben 5 260 985 forint értékcsökkenést számoltak el. A pályázatra még 2009-ben előleget folyósítottak. A támogatás fennmaradó összegét 2011. októberben kaptuk meg. A támogatás összege 12 312 175 forint, amelyet rendkívüli bevételként könyvelünk, majd elhatároljuk. Csökkentenünk kell-e a 2009-2010. évben elszámolt értékcsökkenésre arányosan jutó résszel a támogatás elhatárolt összegét? 2011-től az évente elszámolandó értékcsökkenés támogatásra eső részével csökkentjük az elhatárolt bevételt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […]  A pontos válaszhoz ismerni kellene azt az időpontot, amikora pályázat teljesítését elismerték, a támogatás összegét a támogató írásbanjóváhagyta. Ez különösen akkor fontos, ha a támogatásban részesülő cég – mint akérdező cég is – előleget kapott, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Bérbe adott gépek értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk építőipari gépeket adott bérbe 50 hónapra. A berendezés értékcsökkenési leírását az Szt. szerinti maradványérték figyelembevételével állapítottuk meg, a leírási kulcs 25 százalék. A Tao-tv. ennél magasabb kulcsot (30%) is megenged a bérbeadásra tekintettel. Kötelező-e a Tao-tv.-ben megállapított mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíteni, vagy az ott megadott százalékkulcsok az érvényesíthető értékcsökkenési leírás maximumát jelentik? A maximálisnál kisebb mértékű értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentésként való érvényesítése folytatható-e mindaddig, amíg a bekerülési értéket el nem éri az összesen elszámolt értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt egy megjegyzés a kérdésbenszereplő értékadatok ellentmondásos voltára vonatkozóan.Ha az építőipari gépeket 50 hónapra adják bérbe, akkor ahasznos élettartam 50 hónap, több mint 4 év, így az évenként elszámolandóértékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
13
14
15
29